Két év múlva felállhat a honvédség tartaléka
Két év múlva, 2012 januárjától működhet a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos rendszere - ha addig sikerül kidolgozni egy olyan programot, amely a munkaadókat is érdekeltté teszi a tartalékos katonák civil foglalkoztatásában
A tervek szerint 2012 januárjától működhet a Magyar Honvédség négyezer főre tervezett önkéntes tartalékos rendszere. E rendszer kialakítását megalapozó törvényjavaslatot most tárgyalja az országgyűlés, melynek részeként az önkéntes tartalékos szolgálat felső korhatárát a jelenlegi 47 évről 50 évre emelnék.
A mintegy harmincezer fős honvédség semmilyen tartalékkal nem rendelkezik, egy esetleges vészhelyzet esetén a sorozás újbóli bevezetése 10-12 hónapos felkészülést igényelne. Az országgyűlés már döntött a négyezer fősre tervezett rendszer felállításáról, a most tárgyalt jogszabály-módosítás tartalommal töltené meg a korábbi döntést.
A javaslat szerint a tartalékos állományt elsősorban a már leszerelt profi katonákkal töltenék fel - de nem kizárólag. A most tárgyalt javaslat szerint a tartalékosok kizárhatják a külföldi szolgálatteljesítést - igaz, csak azzal a megkötéssel, hogy ez a kizárás nem érvényes rendkívüli és szükségállapot idején. A javaslat ugyanis abból indul ki, hogy a tartalékos békeidőben elsősorban civil állampolgár és csak másodsorban katona, és ha azt a tartalékos katona úgy kívánja, akkor az éves kiképzési feladatait idehaza kell megoldani. Az önkéntes tartalékosok ezenkívül - ha szükséges - katasztrófavédelmi feladatokra is vezényelhetők.
A jelenleg érvényes jogszabály szerint az önkéntes tartalékos egy évben 15, illetve 25 napra kiképzésre behívható - ugyanakkor a megfelelően kiképzett, esetleg frissen leszerelt katonák esetében erre nincs is szükség. A kiképzési időszakon túl az tartalékosok háromévenként összesen hat hónapos tényleges szolgálatra is vezényelhetők. Abban az esetben, ha a katona külföldi misszióban teljesít szolgálatot - mivel az a jelenlegi gyakorlat szerint hat hónapos -, ez az időkeret a kiképzés és leszerelés időszakára összesen további két hónappal meghosszabbítható.
A tartalékos rendszer hátulütője lehet a munkáltatók hozzáállása: a kormány elképzelése szerint a rendszer a munkáltatók érdekeltté tétele nélkül nem működhet, ezért a jövőben a kormány feladata lesz a munkáltatókat kompenzáló programok kidolgozása, illetve az önkéntes tartalékosok plusz munkajogi védelme. E kompenzációs rendszer kidolgozása lehet a tartalékos rendszer bevezetésnek egyik legfontosabb eleme, ugyanis ennek hiányában az egész elképzelés megbukhat.





