Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája

Borsod Online -

Budapest - Magyarország éppen öt éve szűntette meg az akkor 136 éves sorozás intézményét.
Éppen fél évtizede, hogy leszerelt az utolsó sorkatona, és elhagyta a Magyar Honvédség  kötelékét. Ettől kezdve kizárólag hivatásos és szerződéses katonák teljesítenek szolgálatot, ami minden szempontból alapvető változásokat hozott az ország védelmét ellátó szervezet életében – tájékoztatta az Észak-Magyarországot Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. Hangsúlyozta: az önkéntes haderőre megteremtése és a lezajlott haderőreform együttesen teremtette meg a korszerű, önkéntes, professzionális Magyar Honvédséget.
Teljesen átalakult
A szóvivő kiemelte: az öt év alatt történt haderőreforma első lépéseként teljes mértékben átalakult a Magyar Honvédség szervezeti felépítése és belső arányai is megváltoztak: a vezetői létszám és a háttérintézményi struktúra jelentős mértékben karcsúsodott, új, integrált középszintű vezető szerv jött létre. A változások új szolgálati kultúra kialakulását hozták magukkal. A ma katonája magasan képzett és elhivatott, ami gyökeresen eltér a néhány hónap alatt kiképzett sorkatonák tudásától és motivációjától. Mindez a kor követelménye is, hiszen fél év ma már nem is lenne elegendő az új típusú katonai feladatok ellátásához, de még az alapvető katonai ismeretek elsajátítására sem.
Célzott kiképzések
A vállalt feladatok függvényében változó, folyamatos és célzott kiképzések biztosítják azt, hogy a Magyar Honvédség katonái készen álljanak a nemzetközi szerepvállalásra, a NATO-tagságunkból eredő kötelezettségeink teljesítésére csakúgy, mint a hazai feladatok ellátására, hívta föl a figyelmet a szóvivő.
A nemzetközi műveletekben most is folyamatosan mintegy ezer fő vesz részt, három kontinens tizenhárom országában. Külföldön szolgált katonáink megszerzett tapasztalatai, tudása pedig itthon kamatozik tovább, mert hazatértük után magasabb fokon képesek hozzájárulni hazánk védelméhez. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az önkéntes haderő fenntartása hosszabb távon költséghatékonyabb is, hiszen csökkentek a felkészítéssel, kiképzéssel kapcsolatos költségek, és ugyanígy kevesebbe kerül a technikai eszközök fenntartása, javítása is. 2008. óta a honvédségnél hadrendbe állt a 14 gépből álló Gripen-flotta, Pápára települt a NATO Nehéz Légiszállító Ezrede, korszerű harc- és gépjárművek és híradó eszközök álltak rendszerbe, de megújult a katonák személyi felszerelése is, sorolta Bocskai István.
A szakértő szerint
Dr. Gyimesi Gyula, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese
Öt év alatt megváltozott hazán geopolitikai helyzete. A legtöbb szomszédos ország NATO-tag lett, így ma már a magyar hadsereg elsődleges szerepe a szövetségi feladatok ellátásában van. Ehhez át kellett alakítani a hadsereg szerkezetét, ami meg is történt, mára csak a finomhangolás maradt hátra. Az emberek kiképzése egy-két speciális feladatra történik, és kiképzésük után hosszú távra számítunk a szolgálatukra. Emiatt olcsóbb a hadsereg fenntartása, bár pontos számokat nem tudok mondani. A magyar hadsereg az ország egyik legnagyobb munkáltatója, több mint 20 ezer munkavállalója van. Kiemelném a katonaság misszós feladatait, melyet a korábbi hadsereg nem tudott volna ellátni, hiszen az utóbbi időkben a sorkatonai szolgálat mindössze 6 hónapig tartott. A katonaságra hazánk is számíthat, elsősorban természeti katasztrófák idején. A jövő feladata az önkéntes tartalékos szolgálat megszervezése.