Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája

HEL-közlemény, 2003-02-05

A kormány döntésén múlik, hogy mikor szűnik meg hazánkban a kényszersorozás. Biztató jelnek tekintjük a sorkatonák illetményének felemeléséről szóló hírt, valamint azokat az információkat, amelyek szerint várható, hogy a kényszersorozást még jóval a haderő-átalakítás végső határideje, azaz 2006 előtt megszüntethetik.

Kedvezőtlen jelnek tekintjük viszont, hogy a sajtóban - hivatalos HM-nyilatkozatokra hivatkozva – ismét elterjedt: óriási összeg (60-120 milliárd Ft) szükséges a kényszersorozás felszámolásához. Érthető a tárca azon törekvése, hogy a haderő céljára nagyobb összeget kíván elérni. A HEL viszont fenntartja azt az állítását, hogy pusztán a kényszer kiváltásához nem szükséges sem jelentős költség, sem idő. Pénzügyi szempontok nem akadályozhatják a kényszer megszüntetését: a néhány ezer sorkatona munkája nem jelent olyan nagy tételt, hogy azt az állam azonnal ki ne válthatná piaci áron való megvásárlással. Ne mossák össze a korszerűsítés költségeit a bérköltséggel! Továbbá a sorkatonaság megszüntetése más területeken igen jelentős megtakarításokkal, illetve többletbevételekkel (például többlet-adóbevétellel) járna. Szerintünk ezért a kényszer felszámolása kizárólag politikai akarat kérdése!

A kényszer sürgős megszüntetése nemcsak az érintett fiatalok, hanem az egész társadalom érdekében áll. Ez felelne meg a közteherviselés, a társadalmi igazságosság követelményének is. A szóba jöhető sorköteleseknek már csak a töredékét tudják behívni, és ez szükségszerűen a protekció és korrupció táptalaja.

Ugyanakkor a kényszer megszüntetése a katonai szempontokkal is összhangban lenne: a vegyes rendszer további fenntartása a sorkatonaság egyes fogyatékosságainak átörökítésével jár együtt, a kényszerkatonaság intézményének torz, a teljesítményorientált piacgazdaságtól, a demokratikus jogállamtól idegen szemléletmódja a szerződéses katonaságot is folyamatosan fertőzi.

Azt is sajnálattal állapítjuk meg, hogy a kényszer kiváltását célzó javaslatok nyílt, korrekt, szakmai megvitatása eddig nem történt meg.

A HEL melegen üdvözli az SZDSZ-nek a folyamat felgyorsítására irányuló kampányát. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a többi párt álláspontját is.

Farkas Henrik ügyvezető

Tisztelt Miniszter Úr!

A kormány elé kerül az önkéntes, hivatásos haderőre való átalakulás koncepciója. Azért fordulunk Önhöz, mert feltételezhető, hogy az egyik legfontosabb kérdés a program pénzügyi oldala lesz.

A Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája nem foglal állást abban a kérdésben, hogy az egész folyamatnak mennyi a költsége. Azt viszont határozottan állítjuk: magának a kényszer kiváltásának a folyamata nem múlhat pénzügyi szempontokon.

Hosszú évek óta terjed a tévhit, ami szerint a kényszer kiváltása óriási állami kiadással jár. Ezt korábban a sorozás fenntartásához ragaszkodó konzervatív politikai erők terjesztették, de ugyanez az érv visszaköszön a legújabb nyilatkozatokban, elemzésekben is.

A HEL viszont már sokszor rámutatott arra, hogy a kényszer kiváltásának költségeit nem szabad összemosni a korszerűsítés költségeivel. Publikációink, nyilatkozataink érdemi válasz, reflexió nélkül maradtak.

Mennyibe kerülne a sorkatonák munkájának kiváltása önkéntesek munkájával? Az egyetlen pluszköltség, ami fellépne: a sokatonák feladatait, munkáját elvégző, hasonlóan szakképzetlen, kezdő önkéntesek nettó bére és a sorkatonák illetménye közötti különbség. Ez nem igazán jelentős, mindössze évi 7-10 milliárd forint. Ugyanakkor a sorozás, sorkatonaság felszámolásával tetemes anyagi és személyi erőforrás szabadulna fel. Tehát könnyen meglehet, hogy az államnak éppenhogy pluszbevétele lenne a kényszer azonnali megszüntetéséből.

Az egyik pont, ahol Miniszter Úr segítségét kérjük a plusz-bérköltség számítási módjának tisztázása. A honvédelmi illetékesek ugyanis bruttó bérrel számolnak. Holott az adók és járulékok az állam számára nem jelentenek többletköltséget, hiszen ezeket az állam átteszi az egyik zsebéből a násikba

Az önkéntesek bérén kívül minden más pluszköltség nem a kényszer kiváltását, hanem egy modernebb profi hadsereg kialakítását, tehát a korszerűsítést szolgálja.

Azt is szokták mondani, hogy mielőtt önkéntesek vennék át a sorkatonák szerepét, szükség van a laktanyák korszerűsítésére. Mi azt kérdezzük: elfogadhatóak-e a jelenlegi laktanyai körülmények? Ha igen, akkor az önkéntesek számára is igen, ha nem, akkor a sorkatonák számára sem. Mert egy demokratikus jogállamban nincs kétféle állampolgár: szabad és szolga. Tehát a laktanya-korszerűsítés költségei nem érinthetik a kényszer kiváltását önkéntesekkel.

Kérjük Miniszter Urat, hogy a fentiek alapján azt az álláspontot képviselje a kormányban, hogy pénzügyi szempontok nem késleltethetik a kényszersorozás megszüntetését.

Budapest, 2003.01.22.

Tisztelettel:

Bródy János  ügyvivő      Szűcs Mihály ügyvezető

Farkas Henrik ügyvezető

Farkas Henrik, a HEL ügyvezetője 2002. október 23-án a "Honvédelemért" kitüntetésben részesült.

Szeged Biztonságpolitikai Központ. Irattár.

2000. április 14.

Hadk.htm 

(c) Szeged Biztonságpolitikai Központ 2000.     

Hadkötelezettségrõl - elkötelezetten Farkas Henrik

Részletek:

4. Szempontok, érvek

Eltekintve a tisztán magyar pártpolitikai érvektõl, próbáljuk meg a többit rendszerbe foglalni.

Az érvek, szempontok két nagy csoportba oszthatók:

a) állandó jellegûek,

b) átmeneti jellegûek.