Haszán Zoltán
Laktanyatakarítás, őrzés és konyhai munkák. Ezekre a feladatokra keres civileket a hadsereg most, hogy a szabócenti visszavágásában száz alatt tartanak az utolsó sorkatonák a laktanyákban.
A mérőszalaggyártók rosszul járnak vásárlókörük nagy részének elvesztésével, de talán csak ők szomorkodnak a behívások megszüntetése miatt. Közvélemény-kutatások szerint a sorkötelezettség megszüntetésének támogatottsága nyolcvanszázalékos, ám ez egészen a közelmúltig nem volt elmondható.
"- Lát hajót?
- Nem.
- Akkor mossa le még egyszer az ablakot. Koszos, azért nem látja.
- Na, most már látja hajót?
- Igen.
- Akkor mossa újra, mert kurva koszos az az ablak, ha hajót lát a Hortobágyon."
Ez a kedves beszélgetés kiképző és újonc között zajlott le rendszeresen a debreceni laktanyában.
,,,
1989-ben, a "régi" parlament utolsó ülésén mondták ki, hogy nem lehet mindenkit fegyveres szolgálatra kötelezni. A polgári szolgálat bevezetése azoknak nyújtott menedéket, akik a katonai szolgálatot vallási vagy politikai okokból tagadták meg. Előbbiek körébe tartoztak a Jehova tanúi, nazarénusok, reformadventisták, a Bokor katolikus bázisközösség tagjai, akik a nyílt szembenállás miatt hároméves-tízhónapos börtönbüntetést kaptak. Csapody Tamás, az Alba Kör alapítója szerint például a rendszerváltás egyik, Parlament melletti tömegdemonstrációját 1988-ban azért tartották, hogy a baracskai fogházban bebörtönzött lelkiismereti foglyokat engedjék ki.
,,,
Angyalbőrben 1992-től egy évet, 1998-tól kilenc hónapot, 2002-től fél esztendőt kellett kihúzni.
....
Lassan mégis változott a sorkötelezettség megítélése, 1997-99 között kiegyenlítődött a támogatók és ellenzők aránya, sőt a NATO-népszavazás kampányában már hangsúlyos elem volt az az egyébként valótlan, egy nagymama szájába adott állítás, hogy ha belépünk, akkor a fiúnak nem kell bevonulnia. Végérvényesen akkor kerültek többségbe az önkéntes hadsereg hívei, amikor 1999 végén a kiképzőközpontokban agyhártyagyulladás-járvány tört ki, több katona megbetegedett, a zár alá vett laktanyákból pedig karácsonyra és szilveszterre nem mehettek haza az újoncok.
....
A közhangulat változását a politika lassan követte. Farkas Henrik, a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája ügyvezetője úgy emlékszik, hogy elsőként az SZDSZ állt velük szóba 1993-ban, bár a sorkötelezettség eltörlését a liberálisok akkor még csak távlati célként fogalmazták meg. A szabad demokraták aztán 1999 elején aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy a parlament tárgyaljon a sorozás 2002-es eltörléséről. Az íveket 250 ezren szignálták, a törvényhozás pedig megtartotta a vitát, amelyen a MIÉP, az MDF és a kisgazdák kiálltak a sorkötelezettség fenntartása mellett. A Fidesz és az MSZP pedig elvben támogatta az önkéntességet, de azt korainak tartotta. Orbán Viktor is a sorkötelezettség mellett állt ki, amikor kormányfőként a katonai vezetők előtt kijelentette, hogy az államigazgatásban is jobban bízik az ember azokban a munkatársakban, akik letették az esküt, és az újoncok keményebb kiképzését kérte. Szabó János akkor honvédelmi miniszter - aki egyébként nem volt katona, így az államigazgatási bizalmi indexnek számító esküt sem tette le - úgy árnyalta a képet, hogy a sorkatonai szolgálatban továbbra sem lesz mellőzhető például a laktanyaudvar söprése, ám a technikai képzésre terelődik a fő figyeléem.
