Kossuth Rádió / Vasárnapi újság
– 1956. november negyedikéje bebizonyította – ha úgy tetszik –, hogy kis országnak ne legyen hadserege, fölösleges. Kell-e a hadsereg?
Erdős László nyugállományú honvéd ezredes:– Az a nép, amely lemond a honvédelméről, megteszi az első lépést az öngyilkosság felé. Az emberiség történelme nem áll másból, mint háborúkból, békekötésekből, és megszegett békekötésekből. A magyar nemzet fennmaradása itt a Kárpát-medencében óriási véráldozatokkal, állandó honvédő háborúk közepette zajlott. És ez a mi legújabb kori történelmünk is bizonyította, ez a nemzet a szabadságra, a függetlenségre igen kényes. Természetesen az is hozzá tartozik, hogy mi soha senkit nem igáztunk le, nem hódítottunk meg. Senkit nem zártunk koncentrációs táborba, és nem vittünk el gulágokra. De a hazai védelme – írta az alkotmány – minden állampolgár szent kötelessége. Mindig tisztességgel és becsülettel védték és áldozták életüket azért a honért, amelyben most is élhetünk és fennmaradhatunk. Most megfogalmazták, hogy a NATO-nak nincs szüksége a tagállamok gyengén felkészült sorkatonákból álló hadseregeire. Ha lemondunk a magyar polgárok ezen kötelezettségéről, nemcsak az következik be, hogy az erőssel tárgyalnak és a gyengének diktálnak, de a nemzetünk ha most feladja, hogy a hazafiság, a nemzetben való gondolkodás, az elkötelezettség felesleges, akkor ez a nemzet el fog korcsosulni. Mert nem tud felelősséget vállalni a saját hazájáért és az otthonáért.
– A Magyar Hírlap a hét közepén ezzel a szalagcímmel írt a sorkötelezettség megszüntetéséről: „Ti vagyok a legnagyobb balekok”, mármint az utolsó sorkatonák.
– A Magyar Köztársaság alkotmánya előírja, hogy a haza védelme minden állampolgár szent kötelessége. Tehát aki még az alkotmánnyal szemben ellenállásra buzdít, büntetőjogi felelősségének is kellene lenni. Egy korszerű, ütőképes haderő letéteményese kell hogy legyen békében és háborúban egyaránt a haza védelmének, és a nemzet függetlenségének. De van egy másik szerepe is. Amennyiben a külpolitikai tevékenységében egy országnak kimerülnek a politikai és diplomáciai forrásai, minden állam a hadseregével tudott súlyt képezni. A honvédelemre mindenkor áldozni kell. A politika felelőssége az, hogy kellő költségvetési hányadot biztosítson arra, hogy mindenkor a kor színvonalán álló haderővel rendelkezzen az ország. Eljutottunk odáig, hogy úgy szüntetnek meg haderőnemeket, hogy nincs azt felváltó, korszerűbb ütőképes haderő.
– Nyolcezer vagy akár tizennyolcezer szerződéses katonával meg tudjuk védeni magunkat?
– Ez a békehaderő semmi esetre sem elegendő ahhoz, hogy egy ország biztonságát és szuverenitását szavatolni tudja. Nagy nemzeti tragédiáink, hon- és országvesztéseink mindig akkor következtek be, amikor lemondtunk a honvédelemről. Így volt ez a tatárjárás idején, így volt ez a mohácsi honvesztés idején is. Tizennégy évig Mohács után nem jöttek vissza a törökök. Mit csináltunk tizennégy éven keresztül? De amikor a magyar katona 1918-ban, a fegyverszüneti egyezmény következtében október 31-én győztes fegyverrel áll a történelmi Magyarország határain kívül, akkor a király lemond, átadja a hatalmat egy illegitim köztársaságnak. Kikiáltják a népköztársaságot. Károlyi Mihály honvédelmi miniszter meg kijelenti, hogy nem akarok katonát látni. Puskalövés nélkül, francia tábornokok vezetésével románok, szerbek, csehek elözönlik Magyarország történelmi részeit, és ez már előrevetíti Trianon árnyékát. Kell-e még ma sorolni azt, hogy mi a következménye annak, ha mi a fejünket a homokba dugjuk. A költségvetési hányadot megnyirbálva, nem a valós helyzetnek megfelelően értékeljük a magyar honvédség helyét és szerepét a magyar függetlenség és a hon védelmében és biztonságának érdekében.
– A haza védelme és a haza szeretete összefügg-e?
Farkas Henrik, a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája ügyvezetője:– Egyáltalán nem függ össze. És az elmúlt századokban se nagyon függött össze. Tulajdonképpen a hadkötelezettség csak százharminchat éves múltra tekint vissza. És abban biztos vagyok, hogy ez alatt az időszak alatt nem függött össze.
– Van-e valamilyen elképzelése azt illetően a Ligának, hogy adott esetben, háborús helyzetben hogyan, mily módon történjen a mozgósítás, kikből álljon hirtelen össze egy hadsereg?
– A Liga alapszabálya kimondta, hogy mi csak egy témával foglalkozunk, a hadkötelezettség eltörlésének a követelésével. De ilyen kérdésekkel például már a Liga egységes álláspontot nem képviselhet. Hiszen tagjaink között vannak pacifisták, vannak olyanok, akiknek a vallási meggyőződése minden körülmények között tiltja a fegyverfogást, és vannak közöttünk katonák is. Erre jól kidolgozott biztonságpolitikai elképzelésekkel és tervekkel bírnak.
– Elégedettek a most elért eredménnyel?
– Akkor leszünk igazán elégedettek, ha békeidőben, a haza védelmének ürügyén semmilyen kényszerszolgálatot, kényszerkiképzést nem követelnek meg a polgároktól.
– A kényszer szót miért kell mindenhez hozzátenni? Akkor beszélhetnénk kényszeradózásról, kényszer-jegyvásárlásról a villamoson, buszon. Kényszerfizetési kötelezettségről a közértben, és így tovább.
– Abszolúte jogos a kérdés. Mi mégis ezt mondjuk, hogy kényszer. Azért, mert ezzel akarjuk kifejezni ellenkezésüket. A kényszersorozás, úgy érezzük, nemcsak a polgároknak volt már ártalmas és célszerűtlen, hanem a hazának, a nemzetnek is. A történelmi hagyományainkban is megvan a kényszertől való irtózás. Nagyon sok szomorú eset volt itt. És az utóbbi időben már nehezen lehetett volna olyan fiatalt találni, aki örömmel ment volna be. Minden fiatal próbálta elkerülni a legkülönbözőbb módokon, ugye tudjuk ezeket a „betegségeket”.
– Arra nézve van-e valamilyen elképzelésük, hogy mi lesz a honvédségi objektumok sorsa? A sok laktanyáé, a fegyverzeté, a felszerelésé és így tovább – vagy ez megint csak nem a Liga hatásköre?
– Nem a mi hatáskörünk. Akik ehhez a mozgalomhoz csatlakoztak, azok nagyon is jól megfontolták. A sorkötelezettség megszűntével az előnyök sokkal nagyobbak, mint a hátrányok.
– Például?
– A másik tábor, akiket röviden sorozóknak neveznék, például elsősorban azt mondják, hogy mi lesz itt a haza védelmével. Motiválatlan, kiképzetlen kényszerkatonákról volt szó – ezekből néhány ezerre rábízni a haza védelmét a katonai szakértőink szerint igen kockázatos dolog. Sőt, volt olyan katonánk, aki úgy fogalmazott, hogy ennek a sorkatonaságnak a megléte jelent biztonságpolitikai kockázatot.
– A Szovjetunió egy egész gyarmatbirodalmat épített ki a sorozott katonák segítségével.
– Igen, tudjuk. A haditechnikai katonai szakértők, akik nem elkötelezettek valamilyen ideológiai irányban, azok egybehangzóan azt mondják, hogy a tömeghadsereg kora lejárt, a modern hadviselésben nincs szükség ágyútöltelékekre.
– Mondták ezt az I. és a II. világháború kezdetén is.
– Tulajdonképpen ez a hadkötelezettséget ellenzők mozgalma csak az I. világháború után bontakozott ki, amikor az általános hadkötelezettség európai bevezetése után egy szörnyű, addig soha nem látott háborúba süllyedt ez az Európa. Sajnos a világpolitikai helyzet úgy alakult, hogy a II. világháború is bekövetkezett, és ezután a hadkötelezettség megszüntetésének kérdése egy ideig aludt. De manapság újra fölerősödött és ez világpolitikai trend.
– A környező Kárpát-medencei országokban van-e az önökéhez hasonló mozgalom?
– Olyan erős mozgalom, mint nálunk, nincs. De pacifista szervezetek mindenütt vannak. És van egy nemzetközi hadkötelezettséget ellenző szervezet is. Az Anti-Army Network. Ebből vannak román, cseh tagjaink is.
– Nem lett volna Magyarország biztonsága, védelme szempontjából célszerűbb összehangolni a szomszédos országokkal a hadkötelezettség megszüntetését? Tehát a Kárpát-medencében mindenhol szűnjön meg, ne csak Magyarországon.
– Nemzetközi mozgalmunk azt tűzte ki, hogy „Hadkötelezettség-mentes Európát most”.
– Egyelőre még csak nálunk következett be. Ezáltal mi vagyunk hátrányban.
– Szlovénia sajnos már megelőzött bennünket. De meggyőződésem, hogy a többiek is követni fognak.
– A Ligának mi a következő célja?
– Csak ezzel a témával foglalkozhatunk. Tehát ebből értelemszerűen következik, hogy a Liga fel fog oszlani. Természetesen még itt hátra van a jogi rendezés. Ez még az alkotmány és a honvédelmi törvény kérdése. De ha az is befejeződik, akkor a Liga feloszlik. Persze a tagságon múlik. Mert ugye tudjuk, hogy ez csak békeidőre vonatkozik és lehet, hogy lesznek köztünk olyanok, akik szeretnék ezt kiterjeszteni háborús időszakra is, de ez nem a mostani Liga problémája.
