HEL-összeállítás
Az SZDSZ 2000 elején népi kezdeményezéshez gyűjtött aláírásokat. Két hónap alatt összegyűlt 204 ezer aláírás, amelyből az OVB mintegy 150 ezret formailag is hitelesnek talált, így a parlament kénytelen volt napirendjére tűzni a sorkötelezettség megszüntetésének javaslatát. A parlament 2000.06.19-én hatórás vitát tartott, majd 2000.06.20-án szavazott.
A képviselők hozzászólásai és a szavazás részletei megtalálhatók az OGY honlapján.
A szavazás főbb adatai:
H/2833 iromány
Az SZDSZ által kezdeményezett országos népi kezdeményezés ("Javasoljuk, hogy a kötlező sorkatonai szolgálatot 2002-től önkéntes és hivatásos hadsereg váltsa fel")
Dátuma: 2000.06.20 18:46:34
Szavazási mód: listás
Elnök: Dr. Áder János (Fidesz)
"Igen"-ek száma: 66
"Nem"-ek száma: 84
Tartózkodások: 149
Elfogadás: elvetett
Az IGEN szavazatok :
51 MSZP: Ábrahám János, Avarkeszi Dezső, Bajor Tibor, Balogh László Dr., Benedek Mihály, Burány Sándor, Csákabonyi Balázs, Csizmár Gábor, Érsek Zsolt, Farkas Imre, Fodor Sándor, Francz Rezső, Godó Lajos, Gyárfás Ildikó, Hajdú László, Jánosi György, Jauernik István, Juhász Gábor, Juhászné Lévai Katalin, Kálmán András, Karl Imre, Kertész István, Korózs Lajos, Kósa Ferenc, Kristyánné Aknai Erzsébet, Lakatos András, Lendvai Ildikó, Nemcsók János, Podolák György, Pozsgai Balázs, Sáling József, Schwarcz Tibor, Sibak András, Simon József, Solymosi József, Soós Győző, Szabados Tamás, Szabó Sándorné, Szili Sándor, Takács Imre, Tóbiás József, Tompa Sándor, Tóth András, Tóth Károly, Tóth Sándor, Vágvölgyi János, Vancsik Zoltán, Vojnik Mária, Wiener György, Zatykó János, Zuschlag János
15 SZDSZ: Bauer Tamás, Béki Gabriella, Dornbach Alajos, Eörsi Mátyás, Hack Péter, Hankó Faragó Miklós, Kis Zoltán, Kovács Kálmán, Kuncze Gábor, Mádai Péter, Mécs Imre, Pető Iván, Szent-Iványi István, T. Asztalos Ildikó, Világosi Gábor
A NEM szavazatok:
18 FIDESSZ: Ágota Gábor, Gubicza Tibor, Gyapay Zoltán, Gyimesi József Dr., Harrach Péter, Kosztolányi Dénes Dr., Kovács Ferenc, Mánya Kristóf Dr., Németh Zsolt, Pánczél Károly, Polonyi Kornél, Potápi Árpád, Ruchti Róbert, Salamon László Dr., Sasvári Szilárd, Simicskó István, Várkonyi András, Vidoven Árpád Dr.
33 FKGP: Atyánszky György, Balogh József, Bánk Attila Dr., Barkóczy Gellért, Bernáth Varga Balázs Dr., Csúcs László Dr., Czira Szabolcs Dr., Czoma Kálmán, Danka Lajos, Fenyvesi Máté Dr., Gyimóthy Géza, Hanó Miklós, Hegedűs Mihály Dr., Homoki János Dr., Horváth Béla, Kékkői Zoltán, Kiszely Katalin Dr., Kurucsai Csaba Dr., Lengyel János, Orosházi György Dr., Pancza István, Pápai Mihály, Pokol Béla Dr., Simon Miklós Dr., Szabó János Dr., Szentgyörgyvölgyi Péter Dr., Tímár György Dr., Torgyán Józsefné Cseh Mária Dr., Tóth Imre, Turi-Kovács Béla Dr., Vincze László, Zakó László, Zsikla Győző
15 MDF: Balogh László, Balsai István Dr., Csáky András Dr., Csapody Miklós Dr., Ékes József, Font Sándor, Gémesi György Dr., Herényi Károly, Horváth Balázs Dr., Kelemen András Dr., Lezsák Sándor, Medgyasszay László Dr., Németh Zsolt, Szászfalvi László, Varga István Dr.
12 MIÉP: Balczó Zoltán, Bogdán Emil Dr., Bognár László Dr., Csurka István, Erkel Tibor, Fenyvessy Zoltán Dr., Gidai Erzsébet Dr., Hegedűs Loránt ifj., Kapronczi Mihály, Kiss Andor, Lentner Csaba Dr., Rozgonyi Ernő
5 MSZP: Ecsődi László, Molnár János Dr., Németh Imre Dr., Szűrös Mátyás Dr., Tóth András
1 FÜGGETLEN: Cseh Sándor
A pártok szerinti összesítés:
Igen, nem, tart.
FIDESZ 0 18 113
FKGP 0 33 1
MDF 0 15 0
MIÉP 0 12 0
MSZP 51 5 34
SZDSZ 15 0 0
Független 0 1 1
A vita felszólalásai az Országgyűlési Naplóban olvashatók (H/2833 iromány, felzólások sorszáma 29-től kezdődik).
Rövid összefoglaló, szemelvények a felszólalásokból.
Lányi Zsolt, a HB elnöke ismerteti a HB aznapi szavazási eredményét: 1 igen, 12 nem, 5 tartózkodás.
Mécs Imre, SZDSZ:
Jelenleg két hadsereget tart fenn az ország. Az egyik hadsereg a sorozott katonákat használja - egy meglehet?sen gyenge és elégtelen kiképzés keretében, kilenc hónapon keresztül foglalkoztatja őket -, ugyanakkor a valódi katonai feladatokra, a NATO-n belüli feladatok végrehajtására egy másik hadsereget kell fenntartanunk - az sincs még kész, az is fejlődés alatt van, és az is csak részben hasznosítható.
Az ország nem elég gazdag ahhoz, hogy két hadsereget tartson fenn, és úgy gondoljuk - és így gondolja az a 204 ezer állampolgár is, aki aláírta -, hogy ez teljesen felesleges.
Simicskó István, Fidesz:
... Úgy érzem, hogy nem érdemes sok szót fecsérelni erre a kezdeményezésre, mert ahogy kiderült, megalapozatlan, átgondolatlan volta miatt nincs sem érdemi társadalmi, sem politikai támogatottsága. (Dr. Kis Zoltán: Nem olvastad!) Nem is lehet, hiszen ezen célok megvalósítása irreális mind gazdasági, mind pénzügyi, mind honvédelmi szakmai szempontból; ez csupán puszta pártpolitikai érdekeket szolgáló kalandor próbálkozás, bármiféle alátámasztás nélkül.
...A Fidesz szándéka, hogy fokozatosan alakítja át a Magyar Honvédséget tisztán professzionális, hivatásosokból és szerződésesekből álló haderővé, jelenleg azonban nem mondhatunk le a sorozás intézményéről, rövid távon legalábbis semmiképpen sem.
.... Szeretnék néhány szót szólni arról az új szervezetről, a nemzetőrségről,
...A nemzetőr egységekben az alapképzés, amely terveink szerint a három hónapot nem haladná meg, sorozás útján való behívás szerint történne mindaddig, amíg nem látszik biztosítottnak az önkéntesek kellő száma.
Dr. Molnár János, MSZP:
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt hónapok során meggyőződhettünk róla, hogy az önkéntes hadseregre való áttérés kérdése egyaránt foglalkoztatja a pártokat és a civil szervezeteket.
... Az áttérés egyik legfontosabb tényezője a pénzügyi fedezet, hogy mibe kerül az áttérés, majd a folyamatos fenntartás és fejlesztés. Értékelni kell továbbá a modern hadseregek professzionális struktúráit, az átmenetek tapasztalatait és ezek hazai konklúzióit, és a csak hivatásosokból álló testületek, például a határőrség, rendőrség tanulságait.
... Éppen ezért támogatjuk az önkéntes hadseregre való áttérés mielőbbi bevezetését, amikor erre a feltételek megteremtődnek.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és a Kisgazdapárt soraiban.)
Lányi Zsolt, Fidesz:
...Ettől eltekintve többször hangzik el a sorkötelezettség eltörlését, illetve már 2002-ben a sorkötelezettségről a profi hadseregre való áttérést kezdeményező tisztelt képviselők szájából, hogy a NATO-országokban az előrehaladás, a korszerűség... - mert egyre több NATO-országra az a jellemző, hogy a hivatásos és önkéntes hadseregek lépnek a sorozott hadseregek helyébe. Ez egy hatalmas nagy csúsztatás, és engedjék meg nekem, hogy most végre lerögzíthessem, hogy az Európában lévő országok közül Hollandián és Belgiumon kívül mindenütt sorkötelezettség van (Közbeszólás az SZDSZ soraiból.), és sorköteles hadsereg van.
...Ezen túlmenően: a Független Kisgazdapártnál, de nálam elsősorban, a sorkötelezettség nemzetfilozófiai kérdés. Egyszer már vegyük tudomásul, hogy nincs joga senkinek megfosztani az egészséges, épkézláb fiatalembert attól a kötelességétől, hogy a hazáját megvédhesse! Nem szabad a katonaságot, a haza védelmét foglalkozássá degradálni, kedves SZDSZ-es képviselőtársaim! A haza védelme minden épkézláb magyar embernek kötelessége, és nem szabad foglalkozást csinálni belőle! Ezt már többször megpróbálták, de olyankor mindig nagyon kellemetlen helyzetbe kerültek az országok. És higgyék el nekem, hogy én nem azért, mert öreg vagyok, nem azért, mert katona voltam, nem azért, mert konzervatív vagyok, hanem mert magyarnak érzem magam, és féltem a nemzetemet, ezért igenis egyértelműen ki kell jelentsem, hogy aki ma a sorkötelezettséget el akarja törölni, és aki ma a hadsereg átszervezésénél, a reformtörekvéseknél az ütőképes magyar hadsereg megteremtését ilyen különféle politikai okok miatt megpróbálja ilyen kakukktojásként, szabad madárként beletenni a közvéleménybe, és aláírásokat gyűjteni, az bizony nagy veszélynek teszik ki ezt az országot. És most újra el kell mondjam, hogy az előző fölszólalásban a papagájeffektusról beszéltek. A papagájeffektust ha én nem ötezerszer vitattam meg már minden fórumon a tisztelt SZDSZ tagjaival; és ma már, hála istennek, a közvélemény-kutatás is 60-70 százalékban nekünk ad igazat, hogy igenis a sorkötelezettség fontos, mert a fiatalságnak fegyelmet ad, mert a fiatalságot önállóvá teszi, a fiatalságot felelősségtudattal látja el - mert a fiatalság drogozik, a fiatalság züllik, mert a liberális nevelés nem megfelelő, tessék tisztességes magyar embereket nevelni! Azok a szülők a tiszteletre méltók, akik nem aláírásokkal foglalkoznak, hanem azt mondják: fiam, azért nőttél meg, azért vagy épkézláb, hogy tessék, szolgáld le azt a kis idődet, hogy ha szüksége lesz a hazának rá, akkor védd meg! (Taps a Kisgazdapárt, a Fidesz és a MIÉP soraiban.) Ez a lényege a dolognak! A többi nagyon jól hangzik, meg minden nagyon helyes, de nem jó. Továbbmennék, még arról kellene néhány szót szóljak, hogy a haderőreformmal kapcsolatban fölmerülnek bizonyos más kérdések, és most szeretném, ha a tárgyilagosság venne erőt rajtam, mert engem mindig fölháborítanak ezek a Linder Béla-féle dolgok. Nem tehetek róla, de ilyen vagyok. Felháborít, de most próbálom visszafogni magam. (Mádai Péter közbeszólása.)
...Tehát már az Egyesült Államokban is foglalkoznak vele, de itt, Magyarországon, ahol hagyományaink vannak, ahol mi büszkék voltunk a katonáinkra és büszkék kell legyünk majd a katonáinkra, amikor egy igazi nemzeti hadsereget össze tudunk hozni és megcsinálni, nagyon kérem, hogy ebben támogassa a parlament a társadalmat, a hadsereget, a honvédelmi vezetést. A Független Kisgazdapárt a sorkötelezettség fenntartása mellett foglal állást, és nagyon távoli jövőben látja csak annak a lehetőségét, hogy az önkéntes hadseregre áttérhessünk, de akkor már olyan fiatalok lesznek, akik katonák akarnak lenni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
Mécs Imre, SZDSZ:
...Miért nem bíznak a kormánypártok, jelesül a Kisgazdapárt és Lányi Zsolt abban, hogy kellő számú fiatal jelentkezne? Vegyük csak végig a számokat! Ugyancsak holnap fogunk szavazni az új létszámarányokról. Ezek szerint 12 ezer főt kíván behívni a honvédelmi vezetés. Ez kilenc hónapról átszámítva egy évre, 15 ezer főt jelent. Tehát 15 ezer fiatalember részére lehet csak kiképzést biztosítani. Ugyanakkor a sorvány 90-100 ezres; ez azt jelenti, hogy a fiatalembereknek csak 15-18 százalékát lehet behívni. Vajon ez hogyan lesz megoldva? És miért nem tudjuk azt elképzelni, hogy 12 vagy 13 ezer fiatalember önként bevonulna, és egy lésnyegesen tartalmasabb, jobb kiképzésben venne részt?
...Az udvarsöprögetés, sajnos, tényleges dolog. Nem a katonák hibája, hogy udvart söprögettetnek velük,...
Dr. Csáky András, MDF: :
... A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint az alkotmányban rögzített honvédelmi kötelezettséget, ezen belül a hadkötelezettséget és a sorkötelezettséget is fenn kell tartani.
... Az elmúlt két évben az elemi csapások széles skáláját voltunk kénytelenek elszenvedni. Az árvizek, a felhőszakadást követő hegyvidéki árhullámok, a földgázkitörés, a belvizek után a pünkösdi ünnepek alatt a tűzvésszel is meg kellett ismerkednünk.
... A mai fiatalság állapotát elemezve talán a legszembetűnőbb jelenség a szinte évről évre növekvő számú, katonai szolgálatra alkalmatlan sorköteles. Ez a jelenség minden szempontból riasztó.
... Más aspektusból is vizsgálhatjuk az előterjesztést. A Hadtudományi Lexikon 1995-ös kiadása az önkéntes haderő és a professzionális haderő közé egyenlőségjelet tesz - nem mellékesen jegyzem meg, hogy a kiadás éve 1995 -, és a "hivatásos tiszt" címszó alatt említi meg, hogy a tiszti rendfokozatok alhadnagytól kezdve következnek.
... A mi fogalmaink szerint a katona nem csupán egyenruhás polgár, a hivatásos katonai pálya nem csupán ugyanolyan foglalkozás, hivatás, mint az azonos iskolai végzettséghez kötött más foglalkozás. A különbség az egyenruhában, a hazához való viszonyulásban, a speciális kötöttségeiben van, amit ellensúlyozni kellene kedvezményeknek, például a nyugdíjkorhatárnak, a magasabb nyugdíjszázaléknak, ingyen lakáshoz jutásnak és egyebeknek.
... A sorállomány kiképzettsége a leszerelés idejére éri el a kívánt mértéket. A jelenlegi rövid sorkatonai időszak nem teszi lehetővé, hogy már korábban teljes mértékig kiképzettnek tekintsük őket. Ezt rögzíti alkotmányunk is, amely tiltja sorkatonai szolgálatát teljesítők részére a nemzetközi kötelezettségeinkből adódó békefenntartásban való részvételt.
... Vagy egy másik kérdés: miért ilyen rövid idő alatt, ebben a ciklusban kellene megvalósítani az átállást, hiszen ismerjük a nyugati átállások időterminusait. Csak egy válasz van: komolytalan a javaslat. Lenézik a választókat is és minket is. Bedobva egy első látásra tetszetős ötletet, melyet a parlamenti pártok általában elfogadnak, felvetve azt, hogy a honvédségnek a professzionalitás felé kell átalakulnia, de vigyázva arra, hogy megvalósíthatatlan legyen a javaslat, mert így mindenki ellentmond, és egyedül artikulálhatják ötletüket az aláírás-gyűjtési akció segítségével. Ezzel sok médiaidőt lehet szerezni, vezető politikusaik jelentős szereplési lehetőséget kapnak. A lényeg tehát: sok hűhó semmiért; illetve nem a nemzet jövőjéért, nem a nemzeti hadseregért való aggódás áll a háttérben, hanem voksszerzés.
Kapronczi Mihály, MIÉP:
... Ma már a második világháború utáni expedíciós háborúk eredményei minden teoretikust meggyőztek arról, hogy a hazáját védő tömeghadsereg - mely jól szervezett, kiképzett és modern fegyverekkel felszerelt - jelenti a legnagyobb elrettentő erőt és kockázatot a támadóra nézve.
... A Honvédelmi Minisztérium 200-300 milliárd többletkiadást prognosztizált az effektív költségekre, míg Magyar Bálint SZDSZ-es képviselő úr 40 milliárdot. Ki kit csap be? - ez itt a kérdés. A Magyar Igazság és Élet Pártja szomorúan, de határozottan megállapítja, hogy véleménye szerint a választókat a Szabad Demokraták Szövetsége félrevezette az aláírás során. A választók vágya egy békésebb világért érthető, de térségünkbe sajnos még nem érkezett el az SZDSZ által kitűzött cél a hadkötelezettség megszüntetésére; a jelen helyzetben súlyos további anyagi terhet jelentene a lakosságra, extraprofitot az idegen fegyvergyárosoknak és súlyos veszélyt a magyar népnek. Emlékeznünk kell Trianonra, hogy mi lett a "nem akarok több katonát látni" hazaáruló politika következménye - az ezt kimondó hadminiszter gyalázatos nevét megjegyezni nem érdemes. A Magyar Igazság és Élet Pártja büszke akar lenni a Magyar Honvédségre, a jól kiképzett, magabiztos sorozott katonáira, melynek hadrafoghatósági létszáma szükség esetén az egymillió főt is meghaladhatja, ezzel szemben néhány tízezer zsoldos katona csak jelentéktelen haderőt adhatna.Ezért sajnálattal kell kijelentenünk, hogy a legkisebb mértékben sem fogjuk támogatni a Szabad Demokraták Szövetségének népi kezdeményezését.
Dr. Szabó János honvédelmi miniszter:
... Az általános hadkötelezettség fenntartásával a jelenlegi, sorozáson alapuló, reguláris haderő átalakításának folytatásával meg kell alapozni a professzionális haderőre történő áttérés lehetőségét. A hadkiegészítés és toborzás rendszerét az új követelményekhez kell igazítani, és hatékony működéssel kell biztosítani a hivatásos, szerződéses és a sorállomány kellő számú és minőségű utánpótlását.
... A sorkatonai szolgálat általános hadkötelezettségből eredő fenntartását még mintegy 10-15 éves periódusra szükségessé teszi,
... Az elmondottak alapján a kormány nevében ismételten szeretném kihangsúlyozni, hogy a sorkatonai szolgálat azonnali vagy nagyon rövid időn belüli, 2002-ig történő megszüntetésének feltételei nem biztosíthatók. Azt hiszem, hogy komoly kormányzati, politikai tényezők nem indulhatnak ki ötletszerű felvetésekből, az elmevillanások sziporkáiból, az ellenérdekeltségű megfogalmazások intellektuális eleganciájából, a ráérő szójátékiparosok találékonyságából, a pódium nélkül maradt szatirikus kapacitások önszórakoztató lendületéből, olcsó kampánykezdeményezésekből. (Mádai Péter: Tényleg olcsó volt!) Csak két fontos dologból indulhatunk ki: az egyik feltétlenül a biztonság iránti felelősség, amely ebben a nemzetben e pillanatban még jelen van; a másik pedig a történelmileg adott kondíciók, amelyekkel jelenleg rendelkezünk, és ezt felelősen meg is akarjuk tartani.
Simicskó István, Fidesz: s
... Épp a mai napon megjelent egy nagyon fontos közvélemény-kutatási eredmény. A Gallup felmérését tartom a kezemben, amelyben erre a kérdésre, hogy "Ön szerint Magyarország 2002-ben áttérhet-e a sorozott hadseregről a fizetett, hivatásos hadseregre?", a magyar lakosságból a megkérdezettek körében 52 százalék nem tartja reálisnak, reálisnak 34 százalék tartja csak. Ezt megelőzően, néhány nappal ezelőtt volt egy másik közvélemény-kutatási eredmény, amelyet a Magyar Hírlap végzett el. Ebben 54 százalék nem tartja megvalósíthatónak 2002-ben a sorkatonai szolgálat eltörlését, és 46 százalék tartja megvalósíthatónak. Én úgy érzem, hogy ez egy felelősségteljesen gondolkodó politikai erőnek mindenképpen elgondolkodtató kell hogy legyen.
... Azonban valóban van egy olyan tendencia a mienknél jóval fejlettebb országok vonatkozásában, ahol áttértek már az önkéntes hivatásos hadseregre. Mi is arra haladunk egyébként, de a realitások figyelembevételével fokozatosan, átgondoltan tesszük mindezt. Mi azt mondjuk, hogy nem a kérdés, hogy kell-e vagy sem profi hadsereg, illetve fel lehet-e váltani a sorkötelezettséget vagy sem, hanem az, hogy mikor. Az időtényező rendkívüli módon fontos, és ha fel is váltjuk, hosszabb távon tudjuk mindezt megtenni, és csak akkor, ha a területvédelmi rendszer átalakításával a nemzetőrséget alakítjuk ki és szervezzük meg. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Kisgazdapárt, a Fidesz és a MIÉP soraiban.)
Dr. Avarkeszi Dezső, MSZP:
Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kétperces hozzászólások során elég sűrűn elhangzott két érv a kormánypárti képviselők részéről: az egyik az aláírásgyűjtők sanda szándéka, a másik pedig a hazaszeretet kérdése. Én azon szocialista képviselők közé tartozom, akik néhányan aláírtuk ezt a népi kezdeményezést, és úgy gondolom, hogy ez a két felvetés a kormánypárti képviselők részéről 200 ezer honfitársunkkal együtt minket is sért. Én is Kalocsán voltam egyébként katona, de nekem nem jutott volna eszembe, hogy Auschwitzhoz hasonlítsam, annak ellenére, hogy én sem éreztem jól magam. Most nem arról beszélnék, amit Fodor Gábor már elmondott, hogy az emberi jogokat hogyan sértik - és nemcsak a pártállami időkben sértették, hanem most is hogyan sértik -, hanem hogy mi értelme volt a 11 hónapos ottlétünknek. A katonai művészetekből, tudományokból szinte semmit nem tanultunk meg. Megtanultunk káromkodni - amire, azt hiszem, a mai nemzedéknek sajnos már nincs szüksége -, megutáltuk a rendet úgy általában, megutáltuk a katonaságot úgy általában, és jókat fociztunk délutánonként. Mindegy, hogy milyen katonaságról van szó, azt hiszem, az egy kicsit drága mulatság, hogy erre költsön nagy összegeket az állam. Én úgy gondolom, hogy helyesen járt el a Szabad Demokraták Szövetsége, amikor ezt a népi kezdeményezést megindította, és véleményem szerint helyesen tettük több mint 200 ezren, hogy aláírtuk.
Dr. Kis Zoltán, SZDSZ:
Köszönöm szépen, elnök úr.
... Nem vesszük számításba azt, hogy az az állomány, amely most sorozottként benn van, az azzal, hogy az idő alatt esetlegesen kiesik az adófizetői körből, milyen többletkiadásokat jelent, amelyeket nem a hadi és a honvédelmi költségvetésben, hanem az összköltségvetésben vagyunk kénytelenek számba venni. Ha azt a 4 millió forintot feltételezzük éves szinten egy katonára, amit jövendő célként kijelölünk, akkor azzal a tervezett állománnyal, amellyel a hivatásos és önkéntes hadseregre történő átállást követően számol ez az előterjesztés, illetve amellyel mi is és a honvédelmi tárca is foglalkozott már korábban, az 140 milliárd forintot tenne ki. Ennyi lenne az a költség, amibe maga az állomány kerül, nyilvánvalóan a szociális ellátással, a technológiával, a szállással. És itt van egy újabb probléma, hogy mivel tudjuk rákényszeríteni a mindenkori kormányzatot arra, hogy megadja ennek a seregnek a presztízsét, hogy szívesen menjenek oda azok az önkéntes és szerződött állományúak, ha nem azzal, hogy olyan feltételekbe, olyan kiszolgálásba, olyan egyéb szociális körülmények közti elhelyezésre kényszerítjük, amely már alkupozícióból és nem kényszerből ered. Amit ugyanis az önök elnöke nyilatkozott, és amiről itt szó volt, az szó szerint igaz. Én abban a laktanyában szolgáltam, annak a forradalmi ezrednek voltam jó katonája és jelenleg is őrmestere... - mert vannak itt egyes képviselők, akik a mindenkori honvédelmi miniszterhez szaladgálnak ezredesi és tábornoki rendfokozatokat kérni, jóllehet egy percet nem töltöttek el a hadseregben. Ha nem vagyok egy kicsit pikírt, remélem, hogy itt a vitatkozó felek között nincs olyan, aki személyesen ne lett volna érintve a haza iránti kötelezettség teljesítésében úgy, hogy ennek eleget is tett, vagy kényszerből vagy örömből, remélem, hogy többen vannak, akik örömből és hazafiúi buzgalomból tettek eleget - én nem. Én kényszerből, csakhogy nem voltak protektoraim, nem tudtam kibújni ez alól, pedig szerettem volna. Nem mertem a hároméves börtönbüntetést kockáztatni, ami még az akkori szabályok szerint állt, mert nem volt módomban az egyéb szolgáltatásokat igénybe venni, és még orvosi igazolást sem kaptam. Remélem, tisztelt képviselőtársaim, önök egyetlen rokonuknak és gyereküknek sem kívánnak majd ilyen előnyt szerezni a jelenlegi rendszerben, hogy elintézzük, hogy a gyerek ne legyen katona, ha az esetleg nem akarna önként menni. (Nyitray András a fejét csóválja.) Hiába csóválod a fejed, tisztelt képviselőtársam, sajnos, ez rendszer, mert hallja ám az ember, ahogy jár - én tíz éve járok a politikai körökben -, hogy azért meg-megszólalnak a folyosón, hogy kinek a gyerekét kellene esetlegesen nem oda vagy emide vonultatni jobb esetben, rosszabb esetben pedig esetlegesen nem is segíteni azt az alkotmányos kötelezettséget, amelyről itt most papolunk. Ne legyünk farizeusok, akkor mondjuk azt, hogy akkor ez a rendszer mindenkire egyformán vonatkozzon, itt ne legyen kibúvó, hogy a gyerekek hány százaléka alkalmatlan. Ha ilyen rokkant gyerekekből áll ez az ország, miután egy orvosi igazolással megjelennek a sorozóbizottságnál, akkor itt már a tolókocsikból hiány lenne, sorba kellene érte állni! Ez is ténykérdés, kedves, jó barátaim! És akkor sírunk, hogy a gyerekek 70 százaléka a sorozáson alkalmatlan - biztosan igaz, papír szerint. Hál' istennek, a body-building-termek meg a diszkók nem ezt a képet mutatják összességében, bár egy-két egyetemen kétségtelenül igaz, hogy a testi fejlődés lassan arányban áll egyes szellemi képességekkel is, ami, sajnos, negatív irányban is igaz. Tehát erre azért figyeljünk oda, hogy ha erről beszélünk, akkor ez is legyen ott a másik oldalon, és nagyon szeretném tudni, hogy egy ilyen morálisan nem biztos, hogy indokolható esetben - már ami a sorozott katona problémáit jelentheti - az egészségkárosodással, esetleges halálesettel mi újság van. Hogy mondjuk meg ezeknek a szülőknek - mert sajnos, vannak egypár százan -, hogy a gyerekeik halálesete és súlyos egészségkárosodása nem minden esetben tisztázott, mert van egy úgynevezett mundérbecsület. Ezek az emberek még mindig keresik az igazukat, mert a gyerekük nem önként és dalolva ment abba a hadseregbe, hanem bevitték, és ott maradt. Sajnos, az én Bakony '74 nevezetű hadgyakorlatomon, amin forgalomirányítóként ténykedtem, nyolc ember maradt ott, mert belefért a kálóba, mert volt ez a 3 ezrelékes káló. Egy ember sem ezrelék, ha nem vállalja. Ha vállalja, akkor nyilván, az ács és tetőfedő is kockázatot vállal, amikor odamegy, tudja, hogy mit vállalt, de nem szokták őket sorozni, hogy a tizedik emeleten kényszerből kelljen neki ácsszekercével fabrikálni. Szóval, ez is hozzátartozik a másik oldalról, amikor itt ilyesmiről beszélünk. A korábbi tárgyalásoknál megfigyelhető volt, akár a honvédelmi törvénynél, akár a szolgálati törvénynél, hogy igen nagy érdeklődést tanúsított az az állomány, akikről szó volt; itt tábornokok jöttek-mentek különböző díszegyenruhákban. Amikor viszont olyan kérdésről tárgyalunk, mint most is, hogy mikorra fejezhető be ez a reform, vagy egyáltalán van-e szándék arra, hogy a hivatásos állomány és a szerződött állomány határozza meg a magyar hadsereget, akkor sajnálattal nem látjuk a képviselőit. Én nem feltételezem, hogy el vannak tiltva a parlamenti vitától, de nagyon jó lenne, ha azok, akik érintettek ebben az ügyben, és akiknek a reformot szakmapolitikailag elő kell majd készíteniük, azok az ilyen vitákon is részt vehetnének, és nagyon jó lenne az is, ha az előkészítésben nem olyan lobbiérdekek jelennének meg, amelyek a kisebb és könnyebb ellenállás hatásába tolják a minisztériumot vagy esetleg a minisztert, hogy "ej, ráérünk arra még". Bonyolultabb ez a probléma, kedves, jó miniszter úr, én voltam államtitkár, találkoztam ilyen köztisztviselői stílussal; ha valamit nem akarunk megoldani, akkor azt nem lehet megoldani. Sőt, az egyik, aki 24 órán belül el lett távolítva a minisztériumból, olyat mondott, hogy az az ügy, ami magától nem oldódik meg, azzal ne is foglalkozzunk, mert az megoldhatatlan. Őt megkértem, hogy a humánpolitikán intézze a további ügyeit. Tehát igenis, ez is amögött van, amit itt most egyes képviselők teljesen jó szándékkal, azt mondom, teljesen átérezve a probléma súlyát, felvetnek az átállás időpontja vonatkozásában, hogy az most 2002, 2004 vagy 2005. Mi állítjuk, hogy ha ezt a reformot, ezt az átalakítást ebben az évben elkezdenénk, akkor ez 2002 végére igenis, végrehajtható lenne. Még egy kitétel itt az előttem szólók megjegyzésére: itt senki nem állította, hogy a honvédség szerves részét képezi a határőrség, ha jól emlékszem, itt háromszor hangzott el az, hogy ez egy sorozott, fegyveres testület volt. Most fegyveres testület, de hivatásos fegyveres... (Mécs Imre: A fegyveres erő része.) Még precízebben: itt a korábban katonaságot nem látott Mécs Imre úr azért elmondja (Derültség.) - mármint belülről nem látott katonaságot (Mécs Imre: Tizedes voltam.), tizedes volt, de lefokozták. Nos, ő tehát megjegyzi, hogy a fegyveres erő része, és ez így helyes, és így precíz a terminus technicus szerint. Tehát nyilvánvaló, hogy ilyet nem mondunk. Arra már nem akarok kitérni, hogy a NATO-hoz való csatlakozás milyen új katonapolitikai stratégiát eredményez ebben az országban, és mennyire csökken valóban annak a haderőnek a fontossága, amely emberanyaggal akar itt demonstrálni, és az emberanyagot nem tartja számottevő fogyóeszköznek. Mint ahogy bennünket sem tartottak az 1974-es árvíznél annak, amikor kivezényeltek egy szál géppisztollyal a gátra, hogy véletlenül se fogjunk homokzsákot, mert a budapesti forradalmi ezred nem azért van itt, hogy védje a gyulai részt az árvíztől, hanem megvédje, ha esetlegesen át akarják robbantani a gátat a másik oldalról. Ez volt a parancsunk, kedves barátaim, éles lőszerrel és géppisztollyal. Ezt utólag tudtuk meg, mert szerettünk volna segíteni a bajba jutottaknak, akik ott rakták a zsákot. Sajnos, Lányi úr erre már nem tud reagálni, de érdekes volt a felvetése a tűzoltással és az árvízi védekezéssel. Azt gondolom, hogy egy hivatásos hadsereg ugyanúgy képes erre, és minden elismerésem azoknak a katonáknak, akik oda ki lettek vezényelve, vagy önként kimentek, de ahhoz nem kell különleges katonai képzettség, hogy homokzsákot megtömjön valaki, azt hiszem, az a katasztrófavédelmi törvény szerint egyéb úton-módon is elérhető és megvalósítható. Végezetül Antall Józsefnek egy idézete jut eszembe, aki a Fideszről nyilatkozván annak idején, egy kicsit jó szándékkal és barátsággal említette meg, amikor megkérdezték, hogy mégis, mi a véleménye a Fideszről és a stílusáról. Azt mondta, hogy egy öreg liberálisnál csak egy fiatal konzervatív nevetségesebb - és, hála istennek, én a Fideszben nem ezt látom. Nos, remélem, hogy a jövendő igazolja Antall József szavait, és azzal, hogy idősebb lett ez a generáció, nem lett konzervatív, hanem maradt még a liberalizmusból is bennük néhány gondolat. Köszönöm szépen. (Dr. Fodor Gábor tapsol.)
Dr. Avarkeszi Dezső, MSZP:
Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden, Körömi képviselő úr nagyon jó példákat hozott a közösségi módon kielégítendő szükségletekkel kapcsolatban: a haza védelmét, a közrendet és a közvilágítást. Nagyon remélem, hogy a Fidesz nem akarja kötelezővé tenni a fiatal férfiak számára, hogy rendőrök is legyenek, meg az Elektromos Műveknél is dolgozzanak; ez kicsit hasonló a kényszersorozással kapcsolatban. A másik, amit el szeretnék mondani, szeretném leszögezni, hogy nem csak arról folyik a vita a Házban, amit Körömi képviselő úr mondott, tehát nem csak az időpontról. Érdemes lesz majd megnézni a jegyzőkönyvben, hogy kormánypárti képviselőtársaink mikről beszéltek még emellett. A nemzetközi tapasztalatokról próbálták bizonygatni, hogy nem igazán az a trend, amelyet Fodor Gábor képviselőtársam nagyon logikusan levezetett, és akkor még nem beszéltünk a hazafias lózungokról. Számomra nem érthető az, hogy ha 2002-ben még a nagyon fontos hazafias nevelésben is szerepe van a katonaságnak, akkor, mondjuk, 2010-ben miért ne lenne. Tehát teljesen nyilvánvaló, hogy bár Körömi képviselőtársunk ezt az egyet vitatta - az időpontot -, de a kormánypárti képviselők többsége nemcsak ezzel vitatkozott, hanem magával az önkéntes és hivatásos hadsereggel is.
