NOL.hu -
Veszélyhelyzet idején statáriális bíráskodást vezetnének be – Pénzzel megváltható lesz a besorozás
A természeti katasztrófák jelentette kockázatok mérséklése érdekében a lakóingatlanokra kötelező vagyonbiztosítást írnának elő, a fiatalokat pedig polgári védelmi szolgálatra „soroznák be” – egyebek mellett ezt is tartalmazza a katasztrófavédelmi rendszer fejlesztését célzó koncepció.
Több intézkedéssel is reagálna a kormány a lakosságot és az anyagi javakat veszélyeztető katasztrófák kockázatának növekedésére – derül ki a katasztrófavédelmi rendszer fejlesztési irányait meghatározó, a kormány által elfogadott koncepcióból. Erről az egyeztetéseket december 15-ig kell lefolytatni, s annak alapján jövő márciusra törvénytervezetet készíteni.
A koncepció szerint bevezetnék a köteles polgári védelmi szolgálatot, ami azt jelenti, hogy a veszélyeztetett települések 22 és 27 év közötti lakosait egyszerűen „besoroznák”. Ha azonban a szükséges létszám nem biztosítható, a sorban következő korosztályokat is bevonnák. A közreműködésre az állampolgárokat „az anyagi motiváción túl morális eszközökkel célszerű ösztönözni, így korszerű, gazdaságos, magyaros egyenruha és rendfokozat viselésével, fogadalommal illetve eskütétellel, kitüntetés adományozásával” – olvasható a dokumentumban. Ezt a kötelezettséget pénzzel meg lehetne váltani, így a rendszer –amelynek költségeit „békeidőben”, tehát amikor nincs szükség az emberek igénybe vételére – személyenként és évente 25 ezer forintra taksálják – önfenntartóvá válhatna. A dokumentum szerint éles helyzetekben a szolgálat tagjainak bevetése napi nyolcezer forintba kerülne. A polgári védelmi kötelezettséget veszélyhelyzetben mindazokra kiterjesztenék, akik nem érték el a nyugdíjkorhatárt. Veszélyhelyzetben, illetve az azt megelőző időszakban az általánostól eltérő szabályok lépnének életbe. Vagyis: aki nem tenne eleget a polgári védelmi kötelezettségének, annak szabálysértési eljárásra kellene számítania. Mindazokat pedig, akik a veszélyeztetett területeken bűncselekményt követnének el, gyorsított eljárásban ítélnék el. Emellett felvetődött, hogy a lakóingatlanokra kötelező biztosítást írjanak elő, ami az elháríthatatlan katasztrófák jelentette kockázatokra nyújtana fedezetet. Ez a lakossági öngondoskodás egyik fontos eleme lehetne. A veszélyes üzemek számára ugyancsak előírnák, hogy kössenek olyan felelősségbiztosítást – vagy helyezzenek letétbe akkora biztosítékot –, amely minden kárt fedezhet, amit az adott tevékenységgel okozhatnak. A cél egyértelműen a költségvetés tehermentesítése. Jelenleg az életvédelmi célú létesítményekben – óvóhelyeken –mindössze az ország lakóinak húsz százalékát lehet elhelyezni. Svájcban ez az arány 95 százalékos, ám ott a közintézmények mellett a magáningatlanok alatt is kialakítanak ilyen létesítményt. Nálunk viszont az elavult óvóhelyek fejlesztése helyett inkább az informatikai rendszerek korszerűsítésére kellene költeni – derül ki a koncepcióból –, mert a lakosság megfelelő időben történő riasztása nagyobb biztonságot ígér. A katasztrófák által okozott veszélyhelyzetekkel kapcsolatos rendkívüli intézkedéseket a koncepció szerint az alkotmányban szabályoznák. Erre azért lenne szükség, hogy a katasztrófavédelmi hatóság mozgásterét bővítsék: ez a szerv bizonyos területeket lezárhatna, s határozatban kötelezhetné a lakosságot a térség elhagyására. A döntés végrehajtását a rendőrség ki is kényszeríthetné.
...
