Népszava -
Nemzeti üggyé tenné a hadsereget a Fidesz
Nem a hivatásos katonák létszámát kell növelni és nem is a sorkatonaságot visszaállítani, hanem a NATO-tagországokban is honos önkéntes tartalékos rendszert kell megfelelően kiépíteni - mondta lapunknak Simicskó István a Fidesz-KDNP szakpolitikusa, amikor a hadsereggel kapcsolatos kormányzati terveikről kérdeztük.
A független szakértő ugyanakkor úgy vélte, néhány ezer fő növelése a tartalékos haderőben már elegendő lenne. A parlament decemberben épp plusz 4 ezer tartalékosról döntött.
Nem az a kérdés, hogy több fejlesztésre, vagy magasabb létszámra lenne szükség a hadseregben, sokkal inkább az, honnan lesz minderre költségvetési forrás - mondta lapunknak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. Miközben a magyar honvédség nemzetközileg is elismert teljesítményt nyújt(ott) Afganisztánban, az ellenzék azt állítja: komoly problémák vannak a hadsereggel. Ma mintegy 26 500 szerződéses katona van szolgálatban - körülbelül annyi, mint Szlovákiában, vagy Horvátországban, és majd háromszor annyi, mint Szlovéniában. A vélemények megoszlanak, hogy ez kevés vagy épp elegendő? Kérdés, miből fejlesztene, növelne az ellenzék?
Vannak belső tartalékai a honvédelmi költségvetésnek, amelynek megfelelő átalakításával a szükséges források előteremthetőek - mondta a Népszavának Simicskó István. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke szerint sok a pazarlás és a luxuskiadás a honvédségnél, amiből komoly költségeket le lehetne faragni. Az optimális honvédelmi költségvetésről pedig a következőket mondta: a NATO által is támogatott irány szerint a teljes költségvetés 30 százalékát kell a fejlesztésekre, 30 százalékát a dologi kiadásokra, 40 százalékát pedig a bérköltségekre fordítani. "Ebben az évben azonban a fejlesztésekre 13,9 százalék jut, ami nagyon kevés" - értékelt. Simicskó István a pazarlás kategóriába sorolta, hogy idén 25 milliárd forintot költ a tárca a Grippen-gépek vételárának törlesztésére.
A Fidesz-KDNP politikusa viszont határozottan állította, hogy nem a hivatásos katonák létszámát kellene növelni, és nem is a sorkatonaságot visszaállítani, hanem a NATO-tagországokban is honos önkéntes tartalékos rendszert kellene megfelelően kiépíteni. Ez pedig - tette hozzá - nem elsősorban a fiskális politika, sokkal inkább egy hosszú egyeztetési folyamat, illetve a társadalmi közgondolkodás átalakításának függvénye. "Ha az önkéntes tartalékos rendszer háttere nincs megfelelően kialakítva, és nincs ösztönző rendszer akkor a 4 ezer fő is finanszírozhatatlan lesz" - magyarázta a preferenciákat Simicskó István, aki szerint a jövőben hadseregnek vonzó életpályát kellene nyújtania a munkavállalók számára.
Az ellenzék is megszavazta
A jelenlegi rendszer alapját meghatározó döntés 2004. novemberéhez kötődik: ebben a hónapban szereltek le az utolsó sorköteles katonák Magyarországon - összesen 1831-en. Ezt követően november 8-án az Országgyűlés módosította az alkotmányt és a honvédelmi törvényt. Eltörölték a sorkötelezettséget, és rögzítették: csak akkor lehet bevonulást elrendelni, ha az országot katonai veszély fenyegeti. Azonban a kétharmadot igénylő törvény-, illetve alkotmánymódosítást a Fidesz-KDNP első alkalommal - októberben - még elutasította, ám novemberben már igennel szavaztak. Nem akarták, hogy a szocialisták bűnbakot csináljanak az ellenzékből a fiatalok elől - hangzott a véleményváltozást magyarázó indoklásuk. Akkori információk szerint Orbán Viktor pártelnök utasítására változott a Fidesz-KDNP álláspontja. Ezt megelőzően Juhász Ferenc, az akkori szocialista tárcavezető -miniszteri hatáskörben - még a nyáron elrendelte a sorozás leállítását.
Eközben a Hősök terén egy harminc méter hosszúságú "centi" már állt, amely a besorozott hadsereg utolsó tíz napját szimbolizálta: ebből a leszerelésig minden nap ismert személyisége vágtak egy-egy (centi)métert. Később közvélemény-kutatások is igazolták: a társadalom döntő többsége egyetértett a döntéssel. A szocialisták hivatalos álláspontja az volt: a fiatalok a későbbi karrierjük szempontjából hasznosabban is eltölthetik azt a majd' egy évet, amit korábban a katonaság elvett tőlük.
A tartalékos haderő
Tavaly decemberben 343 igen 1 nem és 1 tartózkodás mellett a parlament arról döntött: 2012-től bevezetik a tartalékos haderőt Magyarországon. Ennek lényege, hogy a szolgálatban eltöltött idő után a tartalékos visszatérhet a civil életbe és elhelyezkedhet szakmájában, ugyanakkor készenléti díjat kapna az államtól, annak érdekében, hogyha szükség van tudására, behívható és alkalmazható legyen. A parlament döntése értelmében 4 ezer főt alkalmaz a honvédség, akiket első alkalommal 25 napra, ezt követően a szerződésben foglalt időtartamra, de évente legfeljebb 15 napra hívhatják be őket. Ezen felül az önkéntes tartalékos 3 évente, összesen legfeljebb 6 hónap tényleges szolgálatra is behívható a honvédség szervezeteihez.
A tartalékos rendszer olcsóbbá tehet sok mindent, igaz, a munkaerő kölcsönzéshez az államnak majd a kedvezményeket kell adnia annak a munkahelynek, ahonnan átmenetileg behívja, azaz lényegében kikölcsönzi a munkaerőt - állította Tálas Péter, biztonságpolitikai szakértő.
Le kell ülni az érdekképviseletekkel és ki kell alakítani a lehetséges együttműködés feltételeit, hiszen jelenleg nincs érdekeltségi rendszer - érvelt hasonlóképpen Simicskó István. Hozzátette: egy szerződéses katona költségeinek egynyolcadából lehet egy tartalékost a hadsereg kötelékben tartani. Ezen túl pedig - mint mondta - a hadsereget társadalmasítani kell azért, hogy pártokon felül álló, nemzeti üggyé váljon. "Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenkit hadba kell hívni, de azt elő lehet segíteni, hogy a társadalomnak a jelenleginél nagyobb rálátása legyen a hadsereg munkájára, életére." Simicskó példaként említette, ha egy katasztrófa-elhárításnál az önkéntes tartalékosok rendben, törvényesen segítenek a károsultaknak. "Érzékeltetni kell: ha baj van, segítünk egymásnak" - tette hozzá. Kérdésünkre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy egy leendő Fidesz-KDNP kormányban a honvédelmi tárca élére kerüljön, Simicskó a következőket válaszolta: "egyelőre az egyéni választókerületemet szeretném megnyerni, és nemsokára már kormánypárti képviselőként dolgozni a magyar honvédelemért."
Nincs fenyegetettség
Amióta Magyarország a NATO-tagja, mind a politikai elit, mind a társadalmi közvélemény úgy gondolja, hogy a védelmi kötöttségekből engedni lehet, hiszen az ország nincs kitéve katonai fenyegetettségnek. Ez a kiszolgáltatottság megmutatkozik a Pénzügyminisztériummal szemben is, elsősorban a költségvetés készítésekor, kiváltképp a gazdasági válságot követő években - fogalmazott lapunknak Tálas Péter. A biztonságpolitikai szakértő szerint jelenleg 3000 és 6000 között mozog az a létszám, ami hiányzik a magyar haderőből, de hogy ezt pótolni lehessen, ahhoz először a honvédelmi költségvetés tartalékait kellene növelni.
Ugyanakkor még a jelenlegi állománnyal is szép eredményeket tud produkálni a magyar honvédség azokon a missziós területeken, ahol képviselteti magát, így például Afganisztánban, vagy Koszovóban. "Itt kiemelkedőt tudtunk produkálni, a NATO-tagországok közt az első harmadban végeztünk" - tette hozzá.
Tálas ugyanakkor úgy vélte, "a politikai elit a rendszerváltás óta mintha nem vette volna figyelemben, hogy a honvédelem egy specifikus ág például a pályáztatás és a közbeszerzés szempontjából. Itt egyszerűen nem lehet annyi fordulót tartani, mint egy átlagos közbeszerzésnél, viszont az idő gyorsasága miatt sokszor arra kényszerülnek, hogy kiiktassák a közbeszerzést, és emiatt sokszor drágábban tudják beszerezni a szükséges termékeket." Ennek ellenére - tette hozzá a szakértő - az elmúlt években költséghatékonyabb lett a rendszer, és sok mindenben sikerült takarékosabbá válni, noha még mindig sok pazarlás tapasztalható.
A fejlesztek is elmaradtak - hangsúlyozta. Ennek eredményeképp kialakult itthon egy "A" és egy "B" hadsereg. "Az A-t küldjük ki külföldre, ők kapják a közvetlen feladatokat. Az ő technikai felszereltségük relatíve megfelelő, viszont ennek az az ára, hogy az itthon állomásozó haderő szinte olyan, mint egy lyukas zokni."
A szakértő minden szempontból jó döntésnek tartja, hogy 2004-ben eltörölték a sorkatonaságot. "Ez politikailag és szakmailag is indokolt volt, és megfelelt a társadalmi igényeknek is." Ám ahhoz, hogy az ország működtetni tudjon egy professzionális hadsereget, egy magasabb haditechnikai színvonalnak is meg kell felelnie, és a katonáit képeznie is kell. Ez Tálas szerint most nem valósul meg.
Noha az utóbbi években növekedett a létszám, és a toborzások sikeresek voltak, a honvédség nem vonzó munkahely a fiatalok számára. Még a gazdasági világválság sem gyakorolt olyan hatást a munkaerőpiacra, hogy ez lényegesen változott volna - tette hozzá Tálas.
A Jobbiknak jött jól
Sokan abban látják az elmúlt évek honvédelmi politikájának hibáját, hogy a sorköteles katonák leszerelése után a kormány nem gondoskodott a tartalékos haderő kiépítéséről. Ezt a köztes űrt pedig elemzők szerint a Jobbik töltötte be a Magyar Gárdával. "A tétlenség és konszenzus-képtelenség ez esetben azonban megbosszulta magát, és odáig vezetett, hogy napjainkban a tárgyalt (szak)politikai-, és a hozzá kapcsolódó médiateret szinte teljes egészében a parlamenten kívüli Jobbik uralja." - írták januári tanulmányukban a Méltányosság Politikaelemző munkatársai. Gyene István, Halasi Endre és Répási Krisztián A Nemzeti Gárdától a Magyar Gárdáig című írásukban úgy fogalmaztak: "A párt a - saját meghatározása szerint a - Magyar Gárda 2007. augusztusi megszervezésével, valamint a csendőrség újbóli felállításának ígéretével csupán azt a légüres teret töltötte be profi módon, amit a parlamenti erők nyitva hagytak számára."
Először az SZDSZ vetette fel
A sorkatonaság eltörlése már 2000-ben is felvetődött; ekkor az SZDSZ több mint 200 ezer aláírást gyűjtött, hogy 2002-től szűnjön meg a sorozás, illetve jöjjön létre az önkéntes és hivatásos hadsereg. A Fidesz vezette kormány akkor megalapozatlannak, átgondolatlannak tartotta az előterjesztést, mert úgy vélték: a két évnél jóval több idő kell az "átállásra."
