MNO -
Országgyűlési vita a Magyar Honvédség újabb reformjáról
Nem jó, ha feláldozzuk a Magyar Honvédséget a terrorizmus elleni harc oltárán - jelentette ki Simicskó István (Fidesz) a parlamentben, a honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól szóló javaslat vitája kapcsán. Frakciótársa, Nyitray András (képünkön) úgy vélte: a kormányzat mindenképpen átveri a parlamenten koncepcióját, amely külső elvárásoknak, megkereséseknek rendeli alá véderőnket.
Míg Keleti György (MSZP) a vita folyamán a Nemzetőrségről szóló érvek és ellenérvek kapcsán úgy vélte: ezek szerint a kormánykoncepció többi részét elfogadja az ellenzék, ezt fideszes és MDF-es képviselők egyaránt cáfolták.
Simicskó Keleti felvetésére reagálva határozottan kijelentette: kizárólag abban fogalmazható meg konszenzus, hogy profi hadsereg kell az országnak, ám a kormány javaslatát nem tudja elfogadni az ellenzék. Nem kell leépíteni a magyar hadsereget, nem jó az újabb (ki tudja, hányadik) reform időzítése, nemet mond a Fidesz a hagyományos fegyvernemek részbeni felszámolására - sorolta, hozzátéve: elfogadhatatlan, hogy a honvédség ne legyen képes biztosítani az ország szuverenitását, s nem értenek egyet a katonai oktatás felszámolásával sem.
Nyitray András (Fidesz) kijelentette: a javaslat kizárja, hogy a Magyar Köztársaság meg tudja védeni területi szuverenitását. Aláhúzta: a kormánykoncepció a honvédség "megengedhetetlen gyengítése".
Nem jó, ha feláldozzuk a Magyar Honvédséget a terrorizmus elleni harc oltárán - jelentette ki Simicskó, figyelmeztetve: ilyen célokra például nem kell a tüzérség, ám nem indokolt emiatt a laktanyákat bezárni és a tüzérségi egységeket megszüntetni.
Élesen eltért a kormánypártok és az ellenzék védelme a tervezetről. Mécs Imre (SZDSZ) szerint páratlan kegyelmi helyzet van ma, Göndör István (MSZP) pedig, aki szerint a Nemzetőrség feladatát a polgári védelem is ellátja, úgy vélte: az alkotmányban is rögzíteni kéne a NATO-val való együttműködést. Ellenzéki képviselők ugyanakkor figyelmeztettek: nem lehet tíz évre előre tudni, nem áll-e elő váratlan helyzet.
E kérdés különösen heves indulatokat váltott ki: Iváncsik Imre honvédelmi államtitkár, aki később emiatt bocsánatot kért, maga is közbeszólt, amikor többen bekiabálásokkal hazugnak nevezték Körömi Attilát (Fidesz), aki a véderő leépítéséről beszélt. Később, zárszavában kifejtette: nem akarják leépíteni a honvédséget. Ugyanakkor kijelentette: nem létezik olyan fenyegetés, ami csak Magyarország ellen irányul, hiszen akkor az a NATO-val szembeni fenyegetés is.
Háromszor próbálták meg létrehozni a Nemzetőrséget: 1848-ban, 1956-ban és 2002-ben - mindhárom kísérletet sikerült annulálni - emlékeztetett Simicskó. Nyitray rámutatott: azok az országok, amelyek kisebb haderőt tartanak fenn, igen komoly tartalékos hadsereget is készenlétbe állítanak. Simicskó szerint a Nemzetőrség megteremtésére bőséges fedezet nyílt volna azokból az összegekből, melyet a később külön, hatalmas összegekbe kerülő tankergépek megvásárlását igénylő Gripen-beruházásra az AN 26-osok (orosz katonai gépek - a szerk.) 2-3-szoros áron történő megvásárlására és ;igen fiatal; német teherautókra költött a védelmi tárca.
Nyitray a Nemzetőrségről folytatott vitában felajánlotta: ha szocialista képviselőtársainak "annyira fáj" a Nemzetőrség elnevezés, hát lehet más a neve, csak Munkásőrség ne legyen.
Az ellenzéki képviselő felidézte, hogyan állt el lassanként a jelenlegi kormányzat az eleinte általa is felvállalt Nemzetőrség megteremtésének tervétől. Kormánypárti felvetésekre reagálva hangoztatta: nem szerencsés példa Franciaországot emlegetni a NATO iránti lojalitás kapcsán, hiszen Párizs kilépett a NATO katonai szervezetéből, hogy maga szervezhesse meg védelmét. Indokoltalannak látta Nyitray, hogy Göndör szerint a polgári védelem jórészt kiváltaná a Nemzetőrség funkcióját. Ellenzéki képviselőtársaival együtt hangsúlyozták: a Nemzetőrség a kis létszámú haderő mellett az országot ért váratlan támadás vagy más vészhelyzet esetén az a nagy létszámú katonai erő, amely "tudja mi a dolga"
