Magyar Hírlap -
Tavalyelőtt még fontosnak tartották – Az egyik ellenérv: több tízmilliárd forintba kerülne évente
Nemzetőrség abban az értelemben nem lesz, ahogy azt az előző kormány gondolta – nyilatkozta lapunknak Komor Levente, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára. Nincs szükség ugyanis olyan szervezetre, amelyben a fiatalokat alapkiképzésben részesítik, ami lényegében egy 20 ezres létszámú önálló haderőt jelentene. A helyettes államtitkár megerősítette információinkat, amely szerint Juhász Ferenc miniszter azért is kezdeményezi a parlamentnél a nemzetőrség létrehozásáról szóló, tavaly december 21-én hozott országgyűlési határozat hatályon kívül helyezését, mert nem végezték el a szervezet felállításával kapcsolatos előkészítő munkát. A minisztériumi vezető jelezte, ugyanakkor készen állnak arra, hogy a honvédelmi nevelést és a hazafiasságot fontosnak tartó társadalmi szervezetekkel erősítsék az együttműködést, amelyek a szaktárca támogatására is számíthatnak.
A nemzetőrség felállítására Simicskó István fideszes képviselő tett javaslatot még 2001-ben. Az elfogadott országgyűlési határozat értelmében a nemzetőrség egy önálló fegyveres testület lett volna. A határozat szerint a kormánynak 2002. április 1-jéig létre kellett volna hoznia egy előkészítő bizottságot, majd ennek javaslata alapján tavaly december 31-éig be kellett volna nyújtania a szükséges törvényjavaslatot, illetve módosító indítványokat.
Komor Levente hangsúlyozta: azzal, hogy 2005 végéig megszűnik a sorozott hadsereg Magyarországon, illetve idén bevezették az önkéntes tartalékos rendszert, feleslegessé vált egy második hadsereg létrehozása. Nincs ugyanis szükség olyan szervezetre, amely olyan feladatokat akar ellátni, amik hatékonyabban és ami fontos, olcsóbban is megoldhatók a hadseregen belül. A nemzetőrség felállítása, működtetése ugyanis több tízmilliárd forintot igényelne évente.
A honvédelmi előképzés a Magyar Honvédség keretein belül sokkal jobban biztosított, mint egy civil szerveződés által – utalt a helyettes államtitkár arra, hogy a nemzetőrség ezt a feladatot is magára vállalta volna. Mint ahogy a katasztrófa-, a környezet- és a közrend védelemben is tevőleges szerepet felvállaló nemzetőrségre azért sincs szükség, mert ezeknek a tevékenységeknek az ellátását szakhatóságok végzik. A helyettes államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: a honvédelmi törvény nem zárja ki a nemzetőrség, illetve hasonló testület létrehozását. Amennyiben olyan feladatok jelentkeznek a jövőben, amelyeket a professzionális hadsereg nem vagy kevésbé hatékonyan tud ellátni, akkor újra elő lehet venni a nemzetőrség felállításának ügyét – tette hozzá Komor Levente.
Szászvári Lajos, a Fidesz szakértője szerint tévúton jár a Honvédelmi Minisztérium vezetése, amikor úgy gondolja, nincs szükség nemzetőrségre .Ezt egyébként nem csak a Fidesz gondolja másként, hanem az MSZP is – állították az ellenzéki politikusok egy tegnap, a professzionális haderő létrehozásáról tartott tanácskozáson. Vagyis a Fidesz álláspontja, hogy Magyarország biztonsága érdekében nélkülözhetetlen egy olyan szervezet, amely lehetővé teszi állampolgárai számára azt a kiképzést, amivel hazájukat szolgálhatják. Szászvári Lajos hozzátette: azzal, hogy a NATO fölénk is kiterjesztette védernyőjét, most biztonságban vagyunk, ám a történelem nem egyszer produkált már rendkívüli helyzeteket.
Szászvári Lajos szerint a nemzetőrség erősítené a nemzettudatot, amely mára létfontosságúvá vált az európai uniós csatlakozás küszöbén. Szerinte a nemzetőrség felállítása semmivel sem kerülne többe, mint amennyit most a sorkatonákra fordítanak. A szakértő úgy látja, az önkéntes tartalékos rendszer nem tudja kiváltani a nemzetőrséget. Hiszen annyi tartalékos soha nem lenne, mint amennyi a nemzetőrség feladatainak ellátásához szükséges.
(Szilágyi Béla)
