A HM honlapjáról -
A miniszterelnök megköveteli a Magyar Honvédség személyi állományától, hogy vegyen részt a hadsereg átalakításában és támogassa annak folyamatát.
Medgyessy Péter a Magyar Honvédség április 11-i, pénteki budapesti feladatszabó értekezletén tartott beszédében kiemelte, hogy a honvédelem megújulására csak akkor van esély, ha azt minden vezető személyes felelősségének tekinti. Szavai szerint sokszor fájdalmas lesz az átalakítás, amely elengedhetetlen, mert a hadsereg és az ország biztonságának jövője ezen múlik. A miniszterelnök közölte, hogy terveik szerint már jóval a kormányzati ciklus vége előtt megvalósítható a sorkatonai szolgálat megszüntetése.
Medgyessy Péter kiemelte, hogy személyesen kíséri figyelemmel a védelmi felülvizsgálatot és az azt követő átalakítás folyamatát, abban minden eszközzel támogatja a honvédelmi minisztert. Közölte, hogy a Magyar Honvédségnek képességeiben, napi működésében és gondolkodásában is változnia kell.
Hibás gondolkodásnak nevezte, ha azt hiszik az emberek, hogy a NATO tagjaként Magyarországnak semmi tennivalója nincs. Hangsúlyozta: biztosítanunk kell partnereinket arról, hogy hozzájárulunk a közös biztonsághoz, nem csak haszonélvezők akarunk lenni. Mint mondta, a kormány teljesítette ígéreteit, olyan körülmények között növelte a haderő költségvetési támogatását, amikor az egészségügyben, az oktatásban, az infrastruktúra-fejlesztésben még sok tennivaló van.
Medgyessy Péter szerint mindez az adófizetők megelőlegezett bizalmát tükrözi, „Magyarország polgárai joggal várják el, hogy áldozatvállalásukért megfelelő védelmi képességeket kapjanak”. A miniszterelnök szerint elfogadhatatlan és nem folytatható gyakorlat, hogy a költségvetés felosztásakor mindig a csapatok és a katonai képességek kerülnek a sor végére.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a védelmi felülvizsgálat céljáról elmondta, hogy a változás és a stabilitás fenntartása mellett olyan korszerű haderőt szeretnének kialakítani, amely képes a szövetségesekkel való együttműködésre és az ország biztonságának garantálására. A miniszter szerint azt kell elérni, hogy a honvédség ne legyen a társadalom mostohagyereke. Véleménye szerint a hadsereg elvesztegetett tíz évet, nem történt képességnövekedés és nem bővültek az erőforrások.
Juhász Ferenc kiemelte, hogy a honvédelmi költségvetés hatvan százalékát jelenleg bérekre és szociális kiadásokra, további harmincat a fenntartásra költenek, így alig marad pénz fejlesztésekre, gyakorlatokra. Rámutatott arra, hogy az előző években történt haderőreform részlegesen érintette a vezetői állományt, amelynek létszáma most jóval nagyobb, mint a rendszerváltás idején volt. Juhász Ferenc úgy vélte, hogy az előző kormányokban nem volt meg a bátorság a reform teljes véghezviteléhez. Közölte, hogy ez a kormány végigviszi azt, amit eltervezett.
Szenes Zoltán altábornagy, vezérkari főnök értékelésében egyebek között kiemelte, hogy kicsi a légierő hadrafoghatósága, alacsony szintű a honvédség szállítóképessége, és nem elegendő a páncéltörő, valamint a légvédelmi képesség sem. A feladatok között említette, hogy 2010-re a magyar hadseregnek el kell érnie egy átlagos NATO-tagország haderejének szintjét, képesnek kell lennie a szövetséggel való hatékony együttműködésre. Hangsúlyozta, hogy folytatni kell a megkezdett fejlesztési programokat, és kiemelte, hogy a nemzetközi békemissziókban való magyar szerepvállalás lassan, fokozatosan erősödni fog.
