Magyar Nemzet - idézi: HM Sajtótükör -
Kérdés: van-e Juhász Ferenc miniszternek terve a magyar honvédségi infrastruktúra külföldi kézbe adására?
…Peter Singer, az amerikai Brookings Intézet katonai elemzője A Magánkatonaság – a privatizált katonai vállalkozások felemelkedése címmel publikált a közelmúltban egy alapos tanulmányt, melyben ezek a meghökkenő adatok találhatók. Ebben azt elemzi, hogy milyen mértékben ment végbe a hivatásos hadsereg és a háborús hadműveletek privatizálása, melyekre periférikus területeken (kantin, hadtáp, stb.) már korában is voltak jelek, de az 1990-es években ez látványosan kiszélesedett, és az egész állami katonai szektor jellegét kezdi megváltoztatni több nagy országban. A Financial Times ennek nyomán több, egész oldalas cikkben igyekezett a közvélemény elé tárni ennek tényeit és az ebből keletkező problémákat az elmúlt hetekben.
…Az általános hadkötelezettség eltörlése és az ezen alapuló katonaságot felváltó hivatásos hadseregek megjelenése azonban radikális fordulatot indított be ezen a téren, és különösen az óriási szárazföldi haderővel rendelkező szovjet katonai blokk megszűnése óta, a 90-es években mentek végbe drámai változások a katonai feladatok privatizálása terén. Az egyre inkább bonyolult számítógépes vezérléssel működtetett új katonai fegyverek és harci eszközök az állami katonaság helyett magánjellegű biztonsági, informatikai cégek és katonai tanácsadócégek kezelésében állnak rendelkezésre, és legfeljebb csak a végső katonai csapásmérés levezénylése marad meg az állami katonai vezetés kezében.
Ez a fejlődési trend különösen az Egyesült Államok és Nagy-Britannia katonai szektorában haladt előre, de a hivatásos katonaság térhódítása és az általános hadkötelezettség eltörlése sok országban ebbe az irányba mutató fejleményeket hoz létre.
…Sokat vitatkoztunk az utóbbi években a hazai közvélemény előtt az általános hadkötelezettség eltörléséről és a hivatásos katonaság megteremtéséről, de ez az aspektus nem merült fel az itthoni vitákban. Pedig e nélkül csak féloldalasan vettük szemügyre, hogy mi is következik az átállás után. A NATO egyes tagállamai eltérő stratégiát követnek a katonaság privatizálása terén, mint a britek Amerika-követése és a kontinentális európai tagállamok eltérései mutatják, így legfeljebb csak a vitát elhárító ürügy lehet az, ha azzal intézik el, hogy mi itt amúgy is kényszerpályán vagyunk. Milyen fokban és milyen ütemben követi a sorkötelezettség eltörlése után a katonaság hivatásos bázisra építését hadseregünk privatizálása? Mely haderőnemeket érinti elsősorban? Tett-e lépéseket a magyar katonai vezetés hazai biztonsági cégek létrejöttének elősegítésére, vagy eleve a nagy amerikai biztonsági cégek bejövetelét készíti elő? Nem hiszem, hogy nagyot tévednénk – látva az elmúlt évek szinte szolgai figyelését az amerikai katonai vezetés helytelenítő szemráncolásaira – ha feltesszük, hogy a hazai katonai vezetés az amerikai hadsereg privatizációs megoldásaiban, illetve amerikai biztonsági cégek bevonásával gondolkodik már ma is ennek megvalósításában. Ezért lenne fontos, hogy kitágítsuk a hazai közvélemény előtt folyó vitát a hivatásos hadsereg megteremtéséről, és bevonjuk a vitába a második lépcsőt is. (A mai viták szűkített jellegére jó példa a hazai sajtó azon cikkei, melyekben lényegében csak arról írnak, hogy hol zárnak be laktanyát, hogyan harcolnak az egyes városok polgármesterei, hogy megmaradjon náluk a laktanya…)
A vita és a közvélemény tájékoztatása csak úgy lehet teljes, ha arra is kitérünk, hogy mennyiben függ össze a hivatásos katonaságra átállás a későbbi privatizációval. Vannak-e elkerülő utak, és például a német, olasz, francia katonai infrastruktúra esetében milyen mértékben követték az amerikai privatizációs utat? Milyen veszélyeket rejt magában a magyar állam szuverenitására nézve egy esetleges privatizált katonai infrastruktúra? És ha már nem tudjuk elkerülni ezt az utat, akkor hogyan lehetne az állami költségvetésből is segíteni hazai alapítású magán katonai biztonsági cégek és vállalkozások kiépülését?
Mindenesetre, ha ma országgyűlési képviselő lennék, akkor első dolgom lenne az őszi Országgyűlés ülésén kérdést intézni a honvédelmi miniszterhez arra nézve, hogy vannak-e tervei a hazai katonai infrastruktúra privatizálására, esetleg folytatott-e már tárgyalásokat erre nézve a külföldi biztonsági cégekkel.
A szerző egyetemi tanár
