Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája

League Against Conscription

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap

Törvénnyel kell eltörölni a kényszerbevonulást

E-mail Nyomtatás PDF

Magyar Hírlap, 2004. június 25., péntek, 8. oldal -

A négy parlamenti párt már egyeztet az önkéntes haderőre történő áttérés jogszabályi feltételeiről. Csapody Tamás, a hadkötelezettség tagadásának szószólója szerint a törvényi rendezés azért sürgető, mert annak hiánya miatt visszaállítható az általános hadkötelezettség, amelyet bizonyos érdekcsoportok meg is tennének. A téma szakértőjének számító jogász, szociológus úgy véli: nem állja meg a helyét az az érv, hogy az áttérés a hivatásos, önkéntes haderőre milliárdokba kerülne. Pont ellenkezőleg, olcsóbbá tenné a honvédséget az állam számára.

A kormány 2004. június 9-én bejelentette, hogy nem lesz több bevonulás sorkötelezetteknek. Mit jelent ez a döntés?

Történelmi jelentőségű a sorkatonai szolgálat eltörlése, illetve pontosabban meghatározva a jelenlegi helyzetet, a felfüggesztésére irányuló kormánypárti szándék egyértelmű kinyilvánítása. Végre maradéktalanul érvényesülhet a katonai szolgálat megtagadásához és elkerüléséhez fűződő lelkiismereti és vallási jog. Ettől kezdve csak azoknak kell megtanulniuk az emberölés tudományát, akik ezt önként vállalják. Éppen ezért a bejelentésnek van egy olyan üzenete is, hogy a fegyverkultusz, az erőszak kultúrája, a militarizmus hátrább szorulhat. A kelet-európai térségben mind a polgári szolgálat bevezetésével, mind az általános hadkötelezettség megszüntetésével megelőzzük az államok többségét. Ezzel persze azt is üzenjük a szomszédainknak, hogy a nemzeti kisebbség tagjainak sem kell immár átesniük a hadsereg szocializációján ahhoz, hogy az állam megbízható polgárai lehessenek. Bármennyire is örvendetes a bejelentés, azért még maradtak kérdőjelek a sorkötelezettséggel kapcsolatban. Hiányzik az átálláshoz elengedhetetlenül szükséges alkotmányos és törvényi háttér. Az alkotmányos demokráciáktól idegen módon nem lehet ezt a kérdést miniszteri rendeletekkel megoldani. Ebben az alapvető kérdésben a jogállami keretek és a jogbiztonság egyaránt a legmagasabb jogi szinten történő változtatást követeli meg. Elkerülendő, hogy pusztán politikai megfontolásokból bármikor vissza lehessen mindezt csinálni, akár már 2 két év múlva esedékes választásokat követően, ha azt a jelenlegi ellenzék nyeri. Az általános hadkötelezettség eltörlését ugyanis sokan ellenzik, például a politikai elit és a hadsereg egy része kifejezetten a kényszerbevonulás fenntartását támogatja. Ehhez fűződnek politikai és egzisztenciális érdekeik.

Nem lehetett volna már korábban eltörölni a sorkötelezettséget?

A rendszerváltás és a Varsói Szerződés megszűnése után már a 90-es évek közepére alkalom nyílt arra, hogy megszűnjön az általános hadkötelezettség Magyarországon. Beilleszkedhettünk volna abba az európai trendbe, hogy önkéntes hadsereg legyen a sorkötelezettség helyett, mint az utóbb Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában megvalósult. Az 1990-ben megalakuló pacifista Alba Kör kezdte meg a harcot az általános hadkötelezettség megszüntetéséért, amit a néhány évvel később megalakuló Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájával (HEL) együtt a mai napig folytat. Az 1997-es NATO-népszavazáson a Manfred Wörner Alapítvány, vagyis a kormány propagandájának egyik legfontosabb üzenete az volt az Észak-atlanti Szövetség mellett, hogy aki igennel szavaz, az arra teszi a voksát, hogy Magyarországon megszűnjön az általános hadkötelezettség. A sikeres népszavazás után az Alba Kör és a HEL többször is emlékeztetett erre az ígéretre, de a sorkötelezettség megszüntetése továbbra sem történt meg.

A rendszerváltás előtt mi várt a katonai szolgálatot megtagadókra?

Két-három év börtön, amit általában Baracskán kellett letölteni. A Jehova tanúi egyház mintegy száz tagja, tíz adventista és nazarénus, valamint a Bokor közösség három tagja került ezért évente átlagosan börtönbe. A társadalom nagyobbik fele megvetette azt, aki el akarta kerülni a katonai szolgálatot. Főleg vidéken tartotta magát az a nézet, hogy aki nem vonul be, az nem is igazi férfi. Ez a szemlélet akkor kezdett megváltozni, amikor bevezették a jogi és morális értelemben a sorkatonai szolgálattal egyenértékű polgári szolgálatot. De ez nem vált alanyi joggá, sokan nem szereztek róla tudomást, mind a mai napig diszkriminatív jellegű, és a kérvények mintegy harminc százalékát elutasítják. Egyébként a polgári szolgálatosokról egy szó sem esett még az önkéntes haderőre való áttérés vonatkozásában. Azonban annak nyilvánvalónak kellene lennie, hogy őket is az utolsó sorkatonával egy időben kell „leszerelni". A miniszterelnöki bejelentéstől kezdődően egy polgári szolgálatost sem lenne szabad szolgálatteljesítésre behívni. Nagyon fontos emberi jogi elvárás, hogy a sorkatonaság megszűnése után is lehetővé kell tenni a tartalékos katonai állományba kerülésnek a lelkiismereti okokból történő megtagadását.

Mikor álltak ki a politikai erők az általános hadkötelezettség eltörlése mellett?

Az első demokratikus választások előtt a Fidesz egyértelműen az általános hadkötelezettség ellen volt, de az SZDSZ-től sem állt távol ez a gondolat. Aztán minden parlamenti párt azt mondta, hogy át kell majd egyszer térni az önkéntes haderőre, de ennek konkrét idejét mindig ugyanolyan távolinak ítélték meg, vagy csak a beláthatatlanul távoli jövőben akarták bevezetni. Előrelépés volt, amikor az SZDSZ 1998 tájékán, meghaladva addigi politikáját, kezdett lassan és vargabetűktől sem mentesen kiállnia kényszersorozás eltörlése mellett. Így került aztán a 2002-es SZDSZ-es választási programba, majd pedig a kormányprogramba az általános hadkötelezettség eltörlésének szándéka. A két kormánypárt között nézetkülönbség alakult ki az átállás ütemezése és mikéntje körül, de végül is mindkét párt becsületére legyen mondva, hogy ezen választási és programígéretüket be is akarják tartani. A kormánypártok azonban elmarasztalhatók abban, hogy győzelmük után nem kezdték meg azonnal a négypárti tárgyalásokat, és hogy most, a bejelentést követően, erőfölényből tárgyalnak. Mindezzel veszélyeztetik a kényszerbevonulás intézményének tartós és megalapozott eltörlését, továbbá ezzel maguk is akaratlanul támogatják az ellenzéket abban, hogy az általuk képviselt kötelező nemzetőrség jellegű szolgálat bevezetése továbbra is napirenden maradhasson.

Mivel érvelnek a sorkötelezettség hívei az általános hadkötelezettség megszüntetése ellen?

Sokan úgy érveltek az általános hadkötelezettség fenntartása mellett, hogy az átállás az önkéntes hadseregre növeli a költségeket vagy némileg fordítva, az önkéntességre való áttérésre hivatkozva akarnak további pénzeket kicsikarnia hadseregnek. Ez nem így van, hiszen a fentebb említett Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban kifejezetten gazdasági érvek szóltak az átállás mellett, sőt elvárás volt, hogy a hadsereg költségei nem növekedhetnek.

Éber Sándor


 Csapody Tamás jogász, szociológus, a politikai tudományok kandidátusa. 1960. június 11-én született Sopronban. Tanulmányait az ELTE jogtudományi és bölcsészkarán végezte. A katonai szolgálatmegtagadás és a polgári szolgálat kérdéskörének ismert kutatója, a független békemozgalom támogatója, a Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat Kör, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a Halálbüntetést Ellenzők Ligája, az Alba Kör és a Balkán Békéjéért Mozgalom alapító tagja. 1993 és 94 között a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájának, 1993 és 1999 között az Alba Körnek a szóvivője. Hobbija a természetjárás.